Mi a csalódás? A csalódás egy olyan nem elégedett érzés, amely az elvárások vagy remények meg nem valósulását követi. Hasonló a megbánáshoz, de különbözik abban, hogy a megbánó személy elsődlegesen a személyes döntésre fókuszál, ami a rossz eredményhez vezetett, míg a csalódott ember az eredményre koncentrál. Pszichológiai stressz forrása. A csalódás tanulmányozása a döntésvizsgálat területének központi témája, mivel a csalódás egyike a két elsődleges érzelemnek, amely a döntésben részt vesz.

Erza Scarlet az ebédidőben a testnevelői irodában gubbasztott, miközben a székében ülve, karba tett kézzel, kissé rosszkedvűen maga elé nézett. A teremben jó ideje egymagában ücsörgött, amikor is Mirajane Dreyar jókedvűen benyitott hozzá.

– Hali, Erza-chan. Ugye milyen szép napunk van ma? – kérdezte mosolygósan Mirajane, miközben a kezében lévő dokumentumokat letette a saját asztalára.

– Jah, ha te mondod, akkor biztosan szép nap a mai – válaszolta kedvetlenül a fiatalabbik, aki öt évvel volt fiatalabb a kollégájától. – Fenébe, huszonöt évesen még mindig egyedülálló vagyok. Szingliként fogok elpatkolni...

– Őő, Erza-chan: jól sejtem, hogy a tegnapi vak randid ismét kudarcba fulladt? – érdeklődte kíváncsian Mirajane, miközben leült Erza mellé. – Ne aggódj, Erza-chan. Hidd el, egyszer majd te is rálelsz a hőn áhított férfira.

– Te könnyen beszélsz, Mira-san... – reagált a nő kijelentésére Erza, majd felsóhajtott. – Hiszen Lake-kun és May-chan személyében már kétgyermekes családanyának vallhatod magad. Laxus-sannal megütötted a főnyereményt, ahogyan a családod többi tagja is kedves emberekből állnak. Őszintén: emiatt egy kicsit irigyellek téged. Nekem az anyámon kívül nincs más élő rokonom.

– Ez nem teljesen igaz, hiszen az apukád még él és virul.

– Na, őt mondjuk pont nem akarom látni. Az a gazember olyannyira szerencsejáték függő, hogy anno tíz éve az egyik kaszinó tulaja el akarta venni a házunkat, mert a vénember nem tudta törleszteni a tartozását – mondta bosszúsan Erza, míg Mirajane ezt hallva erőltetett mosoly kíséretében végig hallgatta a másikat. – Jobban is jártunk, hogy anya kipenderítette őt hazulról. Azóta legalább nincs anyagi problémánk. Helyette most már csak azon kell töprengnem, hogy vajon vénasszonyként mennyi macskát vegyek magamhoz? Három vagy négy legyen? Nem is tudom...

– Erza, ne legyél ennyire pesszimista. Viszont nem beszéltél nekem a tegnapi napról. Mi történt, hogy ennyire ki vagy bukva?

– Oh, csak a szokásos: kifogtam egy újabb különc ipsét, akivel természeten nem lehetett tartani a szemkontaktust, mert az a perverz állandóan a mellemet stírölte! – ecsetelte mérgesen Erza. – Direkt úgy öltöztem, hogy még véletlenül se látszódjon ki a dekoltázsom. Tanulva az eddig hibáimból, ez alkalommal visszafogottan öltöztem fel. Úgy hittem, hogy ezzel kiküszöbölhetem ezt a gyakori problémát, ám újfent tévedtem. Nem értem, hogy a férfiakat miért hozza ennyire lázba a nagy mellek látványa?

– Hát igen, erre szokták mondani, hogy mindennek van előnye és hátránya – szólt a témához Mirajane, majd folytatta. – Azonban most is azt mondom neked, hogy emiatt nem érdemes bánkódnod. Hidd el nekem Erza-chan: annyira csodaszép vagy, hogy a legtöbb férfi akarva-akaratlanul is, de alaposan szemügyre vesz. Gyönyörű nő vagy, aki a szépségével megbabonázza a férfiakat. Az iskolában napról napra azt látom, hogy néhány „szingli" kolléga rögvest elvörösödik, amint megpillantja a szexi Erza-senseit – jegyezte meg humorosan Mirajane, majd elnevette magát.

– Köszi, ezek szerint hiába erőlködöm, a férfiak amint meglátnak engem, egyből perverzzé válnak? Mit ne mondjak, ezzel nem nyugtattál meg – mondta szomorkásan Erza, majd a homlokát az asztalhoz nyomta. – Miért szívatnak engem az égiek?

– Ezzel szemben azt is észrevettem, hogy a Fairy Tailben tanít egy jóképű férfi, aki a többiekkel ellentétben, egyáltalán nem jön zavarba miattad – szólott ismételten Mirajane, miközben Erza ennek hatásra gyorsan felnézett rá.

– Komolyan mondod? Kiről beszélsz, Mira-san? – faggatózott lelkesen Erza.

– Oh, ennyire érdekel ez a titokzatos személy? – puhatolózott vigyorogva Mirajane. – Ez az illető ennyire felkeltette a kíváncsiságodat?

– Mira-san, kérlek téged, áruld el már el, hogy mégis kiről beszélsz – kérlelte a barátját Erza, miközben megfogta Mirajane kezeit. – Na, kérlek...

– Egy feltétellel árulom el a nevét: kérd meg őt, hogy ti ketten majd a közeljövőben menjetek el valahová randizni. Na, még így is tudni akarod az igazságot? – érdeklődte jókedvűen Mirajane, aki élvezte, hogy a vörös hajú nő ennyire ledöbbent a kérése hallatán. – Szóval? Mi a válaszod?

– Mira-san, ugye tudod, hogy olykor nagyon gonosz nőszemély válik belőled? – kérdezett vissza dünnyögve Erza, míg a Mirajane csak nevetett a barátja reakcióján. – Ám legyen: elmegyek vele randizni. Kivéve akkor, ha az illető nagyon hülye. Soha többé nem áll szándékomban hülyékkel randizni.

– Natsu Dragneel – mondta ki boldogan a férfi nevét Mirajane, míg Erza értetlenkedve figyelt az irányába.

– Aha... Mi van vele?

– Hahó, ő az az ember, aki nem csak a melleddel tudja felvenni a szemkontaktust. Csak azt ne mondd nekem, hogy nem tetszik neked Natsu-sensei?

– Ne érts félre, Natsu-kun tényleg kedves ember, akivel szeretek különböző témákról diskurálni. Eléggé megbízható férfi, aki igyekszik megtartani az ígéreteit. Sokszor emiatt nagyon vicces szituációkba keveredik. Ezzel szemben a röplabda meccs óta tisztában vagyok azzal, hogy szívügyeként kezeli a diákjai sorsát, és ilyenkor kellőképpen megkomolyodik. Natsu-kun többször is bebizonyította, hogy valóban mindent megtenne az osztályáért – mondta el a meglátását Erza, majd folytatta. – Ráadásul Nashi-chan az elő példa arra, hogy a Natsu-kun a magánéletben is remekül megállja a helyét. Innen látszik, hogy hiába vagyunk egyidősek, ő és én nem vagyunk egy szinten. Natsu-kun sokkal erősebb, elszántabb, magabiztosabb tőlem. De tény és való, igazad van azzal kapcsolatban, hogy Natsu-kun helyes férfi... – tette hozzá még megjegyzésképp Erza, miközben érezte, hogy az arca egyre jobban kezd elvörösödni. – Mira-san, ne nézz így rám! Natsu-kun számomra csak egy barát, semmi több! A kollégám, akivel szerencsére jó viszonyban vagyok.

– Szerencsére, mi? – kérdezte piszkálódva Mirajane. – Erza-chan...

– Mira-san, Natsu-kun tényleg csak egy barát. Meg amúgy is...

– Oh, értem már! – szólt közbe magabiztosan Mirajane. – Attól félsz, hogy Natsu-sensei nem viszonozná az érzéseidet. Ugye erről van szó?

– Ez hülyeség!

– Szerintem pedig nem az – jelentette ki határozottan Mirajane. – Hisz gondolj csak bele: eddig mindig te koptattad le a férfiakat, míg téged egyszer sem ejtettek. Ez azért fordulhatott elő, mert a megismert férfiak egyikében se láttál fantáziát, így idő előtt faképnél hagytad őket. Sőt, biztosra veszem, hogy a legtöbbjük arcát még aznap elfelejtetted. Viszont az előbb, ahogyan Natsu-senseiről beszéltél, rögvest rájöttem, hogy valamit próbálsz eltitkolni én előttem. Most pedig válaszolj őszintén: tetszik neked Natsu?

– Erre nem válaszolok – mondta karba tett kézzel Erza, majd sértődötten elfordította tekintetét. – Különben is: hiába tetszene nekem Natsu-kun, akkor se tudnék vele randizni.

– De miért nem?

– Ez bonyolult lenne megmagyaráznom – válaszolta kissé rosszkedvűen Erza. – A lényeg, hogy nem hagyhatom figyelmen kívül a múltat...

– Oké, rendben van. Látom, felzaklatott ez a téma, így nem erőltetem tovább – zárta le a témát Mirajane, majd felállt a székéből. – Viszont hadd mondjak még valamit: „Ha két embernek együtt kell lennie, végül úgyis egymásra találnak." Na, mentem ebédelni. Majd gyere te is – búcsúzott el rövid időre a barátjától Mirajane, míg Erza az imént elhangzottakról hosszasan töprengeni kezdett.

xxx

Mi a vágyakozás? A vágy olyan reménykedést fejez ki, amely egy személyre, tárgyra vagy egy kimenetelre irányul. Ugyanezt fejezi ki például a „sóvárgás." Amikor az ember vágyik valamire vagy valakire, a vágya miatt izgatott attól az élvezettől, vagy gondolattól, ami a tárgyhoz vagy személyhez kapcsolódik, valamint lépéseket akar tenni a cél megszerzése felé. A vágy motivációs vonatkozását már régóta vizsgálják a filozófusok. Thomas Hobbes ezzel kapcsolatban azt állította, hogy az emberi vágy minden emberi cselekvés alapvető motivációja.

– Én csak egy aranyos srácra vágyom, akivel együtt élhetném az életemet – mondta alig hallhatóan Erza, majd többször is felsóhajtott. – Velem lehet a baj, hisz túl válogatós vagyok...

– Szerintem nem vagy válogatós. Egyszerűen csak arról van szó, hogy nem akarsz ezzel kapcsolatban elhamarkodott döntést hozni. Viszont azt tanácsolom, hogy ne add fel, mert mindig van remény! – ecsetelte mosolygósan Natsu, aki a vörös hajú szépség mellett foglalt helyet.

– Oké, megfogadom a tanácsod. Köszi, Natsu-kun – mondta közömbösen Erza, amikor hirtelen feleszmélt, és kétségbeesetten felugrott a helyéről. – Na-Natsu-kun? Mégis mióta vagy itt?

– Nemrég jöttem be – válaszolta készségesen Natsu, míg Erza orcája halványan elvörösödött. – Amúgy jól érzed magad? Mirajane-senseijel pár perce beszéltem az ebédlőben, és azt mondta, hogy nem érzed jól magad.

– N-ne-nem, nincs se-semmi ba-bajom – dadogta félénken Erza. – Fene vigyen el, Mira-san. Már megint túl sokat fecsegtél...

– Hmm, komolyan minden rendben? – puhatolózott kíváncsian Natsu, majd gyengéden a jobb kezével megérintette a nő homlokát. – Tűz forró a homlokod. Biztos, hogy semmi bajod?

– Mi-miről beszélsz? Csak melegem van, ennyi az egész – reagált a férfi kijelentésére Erza, majd gyorsan levette a pulóverét. – Látod? Most már sokkal jobban vagyok.

– Őő... Ízé... Erza-san – kezdett bele a beszédbe elpirult arccal Natsu, míg Erza értetlenkedve figyelte őt.

– Mi az?

– Szerintem vedd vissza a pulóvered, mielőtt más is bejön ide – válaszolt erőltetett mosoly kíséretében Natsu, miközben elfordította a tekintetét Erzáról.

– Már miért is venném vis... – kezdett volna a magyarázatba Erza, amikor is észrevette, hogy a pulóverrel együtt a pólóját is levette, aminek következtében a felsőtestén már csak melltartója volt rajta. – Kyaaa! – sikított fel hangosan a tanárnő, amikor is Natsu hirtelen befogva a nő száját, Erzával együtt gyorsan elbújt az asztal alatt.

– Hé, minden rendben? – érdeklődte magabiztosan Gildarts, aki a környéken járva furcsa hangokat hallott a testnevelői iroda felől. – Nincs itt senki. Pedig megesküdtem volna, hogy van bent valaki. Mindegy, ezek szerint csak képzelődtem. – Gildarts pillanatokkal később bezárta az ajtót, így Natsu elengedve Erzát, felsegítette a nőt a földről.

– Bocsi, hogy rád ijesztettem – kért elnézést Natsu, miközben háttal állt Erzának, aki hamarjában felöltözött. – Nem állt szándékomban a földre teperni téged. Azonban nem akartam, hogy véletlenül bárki más meglásson téged fehérneműben. Úgy véltem, kellemetlenül éreznéd magad, hogyha valamelyik kolléga meglátna így. Szóval kérlek téged, ne neheztelj rám...

– Se-semmi baj. Én hibáztam az előbb, mert nem figyeltem oda – szólt a témához Erza. – Kész vagyok! Most már nyugodtan idenézhetsz.

– Biztos felöltöztél? Nadrág tuti rajtad van? – kérdezte heccelődve Natsu, majd jókedvűen megfordult.

– Kac-kac – reagált erőltetett nevetés kíséretében Erza. – Ez cseppet sem volt vicces, Natsu-kun.

– Értem. Ez esetben mit szólnál ahhoz, ha mondjuk engesztelésképp szombaton eljönnél velem az állatkertbe? – puhatolózott kíváncsian Natsu, míg Erza arca a mai nap során nem először, újból elvörösödött. – Persze nem csak mi ketten mennénk. Magammal hoznám a két gyermekemet is.

– Oh, értem – mondta döbbenten Erza, aki nem számított arra, hogy Natsu elhívja őt valahova a hétvégére. – Hát, ha tényleg ragaszkodsz ahhoz, hogy veletek menjek...

– Naná, hogy ragaszkodom hozzá, hogy velünk gyere – jelentette ki magabiztosan Natsu, miközben megállás nélkül vigyorgott. – A hercegnőm nagyon szeretne téged látni. Mostanában állandóan azzal nyaggat, hogy mikor láthatja újból a Vörös tündért.

– Ér-értem. Rendben van, elmegyek veletek az állatkertbe – ecsetelte alig hallhatóan Erza.

– Tényleg? Ez remek. Nashi nagyon boldog lesz ettől a hírtől – szólott ismételten Natsu, aki örült Erza válaszának. – Hoppá, máris ennyi az idő? Basszus, el fogok késni... – Natsu rápillantva a karórájára, gyorsan az asztalához sietett. – Egyébként Erza-san: megkértem az egyik kedves konyhás nénit, hogy ebbe az éterhordóba tegyen el neked ebédet. Talán most nincs étvágyad, de ez később még változhat – tette hozzá még mosolygósan Natsu, majd miután gyorsan a nő kezébe adta az ételhordót, sietősen kiviharzott a teremből.

– Köszönöm, Natsu-kun – szólt a férfi után Erza, aki azonban már nem hallotta őt. – Mira-sannak igaza van: ő tényleg tartja velem a szemkontaktust.