67
-Na és, mi volt az a nagy dolog amiről ilyen sokáig beszéltettek?
-Semmi, csak ilyen művészettel kapcsolatos, hm- fejezte be az evést és felállt az asztaltól. Adott az arcomra egy puszit, majd bement a fürdőbe és csak a víz csobogását hallottam. Ahogy befejeztem az evést, felálltam az asztaltól és a mosogatóba raktam a tányérokat. Elmostam azt a két tányért majd leoltottam a lámpát és a szoba felé vettem az irányt. Az éjjeliszekrényemen is lekapcsoltam a fényt és lassan bebújtam a jó meleg takaró alá. Kis idő múlva a víz csobogása elhalkult, majd közeledő lépteket kezdtem hallani. Felhajtotta mellettem a takarót és magához ölelve feküdt be mellém.
-Korán indulunk majd tovább, hm- csak bólintottam egyet és jobban hozzá bújva, raktam fejemet a csupasz mellkasára
-Jó éjt
-Jó éjt, hm
-Mei, hm
-Hagy még öt percet- húztam fentebb a takarót. Elnevette magát, majd végig simított a fejemen és kiemelt az ágyból. Lerakott a székre és elém tolta a reggelit
-Még csak öt óra lesz- néztem rá álmosan az órára, miközben Deidara elém tolt egy bögre kávét.
-Igen, de Sasori-danna az imént volt, hogy nemsokká indulunk- ült le elém és hozzálátott az evésnek, így én is ezt tettem.
-Amint Takigakuréba érünk, ott maradunk egy kicsit. Körül nézhettünk a faluba, vásárolhattunk, hm
-Viszont, ha a madaraddal megyünk, akkor lehet hamarabb is oda tudunk érni
-Igen, de most azt mondta Sasori-danna, hogy mivel nincs annyira messze, nem kéne repülve menni,hm
-Hm, akkor ha mindjárt indulunk, talán 4-re oda is érhetnénk. És akkor hamarabb lennénk ott, hamarabb is mennénk majd tovább
-Itt hol lehetne a bejárat, hm?
-Emlékszem még régen Naruto említette, hogy ide kellett jönniük egy küldetésre- ugrottam el a sziklákhoz, majd azon végig mentem a vízeséshez. Intettem a fiúknak, majd elindultam a barlang bejáratához. Hangokat kezdtem hallani, így oda bújtam egy szikla mögé
-Biztos hallottál valamit?
-Igen, de úgy látszik nincs itt
-Akkor mennyünk vissza- lassan kinéztem a szikla mögül, mikor is a két férfi beleugrott a vízbe. Bevártam a fiúkat, majd beleugrottam a vízbe és úszni kezdtem. Fényt láttam nem messze a vízben, mire gyorsítottam és így hamar kiértem a víz felszínére. Kimásztam a partra, mikor is egy kunait tartottak a nyakamhoz. Lassan felnéztem, mire egy barna hajú férfi nézett vissza rám
-Mit keresel itt? Főleg, hogy akatsuki köpeny van rajtad
-Uram nem akarunk semmi rosszat. Kérem vegye el a kunait, hogy meg tudjuk beszélni- bólintott egyet, majd lassan elrakta, így felálltam
-Igen az akatsukiból jöttünk, de már nincs semmi olyan szándékunk mint régen. Egy levelet kell eljuttatnunk Kirigakurébe és mivel ez a hely útba esik, itt maradnánk egy-két napot
-Honnan tudjam, hogy megbízhatunk bennetek?
-Már rég megtámadtunk volna titeket- jött mögém Deidara és Sasori.
-Ez igaz. Amint valami gyanúsat csináltok, nektek annyi- nézett a szemembe, majd hátat fordított és elment
-Na mit akartok csinálni?- fordultam feléjük és kíváncsian néztem rájuk
-Szerintem keressünk egy szállást, ahol aludhatnánk, utána majd eldől.
-Biztos nem akarsz velünk jönni?
-Menjetek csak nyugodtan. Fáradt vagyok szóval lefekszem.
-Rendben, ne hozzunk valamit?
-Nem kell semmi- csukta be az ajtót, így Deivel elindultunk felfedezni a falut
-Szerinted mi lehet Sasorival?
-Mondta, hogy fáradt, szerintem hagyjuk rá, hm- vonta meg a vállát.
-1 óra múlva itt?
-Na nem akarod, hogy bemenjek veled a boltokba, hm?
-Deidara, női ruhabolt. Szerintem ha meglátnál egy olyan ruhát, egyből kiszaladnál a boltból- indultam meg a bolt irányába, mire mellém jött és a derekamnál fogva magához húzott
-Mert ha nem? Mit kapok érte, hm?
-Majd kitaláljuk- vontam meg a vállam és együtt bementünk a boltba
-Jó napot, segíthettek valamiben?- futott felénk egy körülbelül velem egyidős lány.
-Nos még nem kell, de azért köszönjük
-Rendben, ha bármi kérdésetek lenne, ott leszek a pultba- indult el, mire én a ruhákhoz indultam.
-Mei, hm
-Igen?- nézegettem tovább a ruhákat, mire a kezembe akadt egy fekete egybe ruha, aminek az alján két fehér csík volt
-Fordulj ide, hm
-Minek?- fordultam felé, mire teljesen vörös lett a fejem
-A-azt tedd le
-Miért? Szerintem jól állna neked ez a fekete, csipkés fehérnemű, hm- mosolyodott el perverzen, mire háttat fordítottam neki és elindultam felpróbálni a fekete egybe ruhát
-Perverz vagy megint- fizettem ki a sok ruhát és cipelni kezdtem a 2 szatyrot.
-De te így szeretsz, hm- hajolt közel és egy puszit nyomot az arcomra- na most be durcáztál, hm?
-Igen
-Na ne csináld már, hm- állt elém és hirtelen a nyakába vett
-Deidara tegyél le, nehéz vagyok- pánikoltam be és átöleltem a feje tetejét
-Dehogy vagy te nehéz, sőt. Elég könnyű vagy, hm
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro