Nos a baleset óta lassan eltelt 5 hónap. Megúsztam egy kisebb töréssel a bal lábamban és némi égési sérüléssel. Tsunade betartva az ígéretét meggyógyította Itachit, akinek már semmi baja nincs. Október van és egy hónapja kezdődött meg a negyedik shinobi háború. Amíg az emberek a csatatéren vannak, mi a rejtekhelyen húztuk meg magunkat. Nagato, aki mind végig Paint irányította ide jött hozzánk, hogy elkerülje a fehér Zetsuk támadását, mivel ahogy Obito elment, Zetsu is.

-Engem akkor sem érdekel. Nem ülhetünk tétlenül, miközben az emberek kint harcolnak. Könyörgöm mi vagyunk a hírhedt Akatsuki, akiktől mindenki fél és pont mi nem megyünk oda harcolni- csaptam rá az asztalra és dühösen néztem körbe mindenkin.
-És mégis hogy gondolod ezt? Mindenki élne a lehetőséggel és megtámadnának minket.
-Most össze kell tartanunk és legyőznünk Obitot meg a rengeteg fehér Zetsut. Nem ülhetünk itt és várjuk hogy vége legyen.
-Indulás- adta ki a parancson, mire elmosolyogtam és futottam ki a többiekkel az udvarra. Aktiváltam a kék susanoum és megvártam míg mind körém állnak. A susanou mindannyiunkkal felrepült, majd a csatatér felé kezdtünk menni. Megláttam Naruto a kyubbi formájában, mire Itachi felé fordulva súgtam a fülébe a tervet, mire bólintott. Eltűnt körülöttünk a susanou, amit Itachi helyettesített, miközben én száguldottam feléjük. Kiszivárgott belőlem Akuma és ahogy a földre érkeztünk, felnéztem a többiekre. Bólintottak egyet, mire a figyelmemet újra a csatatérre emeltem
-Már azt hittem nem jössz el Mei-chan- lépkedett felém Naruto, ahogy kyuubi belsejében volt
-De most már itt vagyok. Ahogy látom neked meg sikerült megszerezned a kyuubi chakráját
-Hát igen, nem volt annyira könnyű, mint ahogy gondoltam.
-Ne most beszéljétek ki most az elmúlt heteket, a fal kezd repedezni- szólalt meg a nyolcfarkú.

-Szuper a 4 hokage is itt van- ujjongott mögöttem Akane, mire mosolyogva bólintottam és az újabb szörnybe szúrtam bele a kunaim, majd újból a hátammal a hátához dőltem.

-Emlékszel még a közös technikánkra?

-Hogy tudnám elfelejteni? Hisz mindig én voltam a jobb, viszont melyikre gondolsz? Több közös technikát fejlesztettünk már ki- álltam oda mellé és előre tartottam a kezem

-A legerősebbre gondolok

-De hisz azzal rengeteg bajunk volt Akane. Sosem sikerült pontosra

-Most végre sikerülni fog

-Hjaj te aztán nagyon hiszel benne. Rendben, de akkor teszek bele még egy kis villámot

-Nem Mei. Én nem arra gondolok- csinált egy klónt, mire világossá vált, mit akar

-Nem, Akane. Ez életveszélyes, nagyon sok chakrát követel- rám nézet, mire sóhajtottam egyet és megidéztem Hoshit.

-Jobb lenne, ha egy olyan terepet választanánk, ahol egy ember sincs- ültem fel Hoshi hátára, mire bólintott és egy távolabb lévő helyet kerestünk a falnál.

-Víz elem: Jég Dárda jutsu- kiáltottam a kézjelek után és a szörnyek felé lőttem, amik átfúródtak rajtuk és a földbe fagytak.

-Szél elem: Szélsárkány jutsu- hallottam meg Akane hangját, majd amit kilőtt port, egy tornádó alakját vette fel, ami a földhöz fagyasztót szörnyek felé ment.

-Tűz elem: Tűzsárkány Rakéták - lőttem utána, amik ahogy találkoztak, felrobbantak. Akane magunk köré, egy falat emelt a földből, ami megvédett minket a robbanástól

-Meghaltak- szagolta ki Hoshi, majd felénk fordult, viszont morogni kezdett

-Mögöttünk van még kettő, jól mondom?

-Igen- aktiváltuk egyszerre, és míg Akane rengeteg ütést adott be, én meggyújtottam és beleütöttem a földbe. Egy erős ütést éreztem, majd már a falban találtam magam, amit Akane húzott fel. Pár másodperc múlva, ő is mellettem volt.

-Keh, ilyen könnyen elütöttek minket- másztam ki és megropogtattam a vállam.

-Hát igen, de most vissza fogják kapni- formálta meg az első kézjelet, mire bólintottam egyet és csatlakoztam hozzá