-Akkor szerintem kezdjük el minél hamarabb- mondtam felkapva a cipőt Konanra néztem. Bólintott egyet, majd követni kezdett minket a templom felé, Raival az oldalán. Előállítottak egy kis helyet, ahova be kellett ülnöm. Koncentráltam a chakrám, mire a semmiből megjelent az alakom
-Szervusz Mei. Örülök, hogy végre találkozhattok veled. Megfizetsz minden rosszért, amit az emberek követtek el rajtunk- indult felém, mire arrébb ugrottam és kivédtem az ütését
-Miért csinálod ezt?
-Most fizetem vissza, ami fájdalom felgyülemlett eddig bennünk- futott újra felém, mire kitártam a karomat
-És mi lenne, ha ezt az egészet elfelejtenénk. Túl sokat szenvedtünk eddig, de most végre van értelme is az egésznek- zártam a karjaim közé, mire éreztem, hogy megfeszül. Bólintott egyet, majd apránként kezdett eltűnni. Kinyitottam a szemem, mire papus oda jött felém
-Sikerült elfogadnod magad, már csak el kell venned a démon jó chakráját.
-És mi van ha a rossz is belém kerül?
-Abból nagyon súlyos dolgok lennének- becsuktam a szemeimet és összerakva a kezeimet kerültem újra a ketrec elé. Felhúztam a pólómat, majd a pecsétre tettem és kioldottam a ketrecet. Amint eltűnt onnan a papír, kitörte az ajtót és felém közelített. Elugrottam előle és a táskámba akartam nyúlni, de nem volt rajtam. Felém lőtt egy hatalmas tűzet, mire próbáltam elugrani, de még így is sikerült megégetnem a lábam. Ugrottam volna el, mikor megfogott a farkával és a magasba emelve szorítani kezdett. Nagy nehezen megformáltam a chidorit és az engem fogva tartó farkához raktam a tenyeremet, mire egyből elengedett. Leestem a vízbe és próbáltam a fájó lábammal arrébb futni, de nem sikerült túlságosan messzire mennem. Talán ha rengeteg tűzet lőnék felé? Nem lenne elég ahhoz. Egy próbát azért megér. Létrehoztam rengeteg klónt, mire mind egyszerre kezdtünk csinálni egy hatalmas tűzgolyót. Elrugaszkodtunk onnan és a démon felé kezdtük lőni, ami el repítette.
-Most!- kiáltottam el magam és a klónokkal együtt megfogtuk a farkát és kifele kezdtük húzni a chakráját.
-Te szemét! Teljesen elvetted az összes chakrám!- készült volna átszúrni a karmával, mire lezártam a pecsétet. Felé bicegtem és átmentem a rácsokon, közel hozzá
-Nem szívesen mondom ezt, de szeretnék új lappal kezdeni. Legyünk barátok
-Keh, azt várod, hogy egy ember legyen a barátom?! Milyen nevetséges!
-Ám legyen- fordultam meg és indultam volna meg, mikor visszahúzott a karmával
-Legyen, viszont akkor ne zárj be mindig
-Te pedig nem fogod elvenni az irányítást, rendben?
-Rendben
-Köszönöm, Akuma