31
Mire mondta ezt Itachi? Belenéztem a szemébe, mire egy másik helyen voltunk.
-Hogy érted ezt? Én ébren vagyok- szorítottam rá a sebemre
-Ez csak egy genjutsu, amit Orochimaru akkor hozott létre, mikor elvette a bal szemedet. Megmérgezte és mikor Sasuke átdöfte a hasad, aktiválódott ez a genjutsu. Dolgozzunk azon, hogy ezt az egészet megállítsuk, de ahhoz neked is tenned kell valamit.
-Mégis mit tennék, ebben a világban, nem tudok semmit tenni, amúgy meg minek kellett átdöfnöd a hasam?!
-Azért tettem mert kapcsolatban kell lennie a sebnek, a másik világgal. Ha jól tudom a nővéred, vagy az anyád byakugan használó. Ők biztos tudni fogják, hogy törhetsz ki. De ott van apád is. A sharinganja az én genjutsujaimtól is erősebbek.
-Várj mi történik most velem?
-Súlyos állapotba kerültél. Már ahhoz kell folyamodnunk, hogy a nővéredet elhozzuk, mivel ő tudd még rajtad kívül gyógyítani. Deidara pedig
-Mi történt? Mi van Deidarával?- léptem volna egyre közelebb, de a lábaim nem mozdultak meg.
-Ahogy megtudta mit tett veled Sasuke, megfogadta hogy minden áron végezni fog vele. El is akart indulni, de Pein nem engedte. Eddig minden egyes másodpercben veled van és fogja a kezed- szüntette meg a genjutsut, mire lerogytam a földre.
-Kérlek, mond meg neki, hogy szerettem és ne menjen el megölni Sasukét. Nem lenne már semmi értelme annak.
-Átadom- bólintott és elkezdett halványulni. Amint eltűnt, elkezdtem begyógyítani a sebet és mihamarabb próbáltam hazajutni.
-Megjöttem- léptem be az ajtón és levettem a cipőmet
-Mei mitől véres a pólód?- szaladt oda hozzám anya és vizsgálni kezdett
-Akadt egy kis dolgom, de jól vagyok- mosolyogtam rá és a bosszús tekintettek elől, bementem a szobámba. Levettem a pólómat és egy újért nyúltam be a szekrényembe
-Valaki megsebzett téged, igaz- hallottam meg Akane hangját, mire hátra fordultam. Ott ült az ágyamon és kíváncsian nézett.
-Nem. Az erdőben futottam és megtámadott egy medve
-Mei, 18 éve ismerlek és nem tudsz nekem beadni ilyeneket. Ismerlek már téged annyira, hogy tudom titkolsz valamit. Szóval bökd ki végre- állt fel és elém sétált. Megjelentek byakuganjai, mire sóhajtottam egyet és leültem az ágyamra.
-Én nem ebbe a világba tartozom. Jó lenne itt élni veletek, mivel végre úgy érzem van családom. De ahol létezem, már apáék meghaltak, mikor 15 éves voltam te meg eltűntél.
-Az nem lehet Mei. Ezt biztos csak beálmodtad. Ilyen nem történhet meg
-Hadd mutassam meg az igazi világomat- hunytam be a szemem és mind a kettőnket genjutsuba helyeztem. Elkezdet megjelenni az összes emlékem, mire Akane lerogyott a földre. Egészen addig vittem, míg nem beszéltem itt Itachival, majd megszüntettem az egészet.
-Na most rengeteg kérdésem van. Egy mi az az Akatsuki? Én hogy kerültem Konohába? Anyáék miért vittek téged el és hogy-hogy meghaltak? Miért csatla
-Az akatsuki egy bűnszervezett ami bijuukat gyűjt össze. Még mikor 14-15 éves voltam, te eltűntél és azt mesélted nekem, hogy ott ébredtél fent. Azért vittek, mivel a pecsét kezdett meg gyengülni és azért csatlakoztam, hogy megvédjem Narutot és Konohát- vágtam a szavába és elmondtam mindent.
-Értem és valahogy vissza kell térned a saját világodba, de nem tudod hogy, mivel Orochimaru megmérgezte a szemeidet- csak bólintottam, mire sóhajtott egyet- én nem ismerek semmi ilyet, talán apa, mivel ő a legjobb a genjutsukban.
-De úgy se hinné el ezeket.
-És ha neki is megmutatnád?
-Felesleges lenne Akane
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro