27
Lassan nyitottam ki a szemem és mikor észrevettem, hol vagyok, egyből tágra nyíltak a szemeim. Hol lehetek? A lábaim nem voltak kikötve, így simán felálltam a helyemről és kinéztem a felettem lévő ablakon. Megnyugodtam, mikor nem Konohát láttam meg, viszont akkor hol vagyok? Hirtelen olyan fáradtnak éreztem magam, hogy a földre rogytam. A láncokat kezdtem nézni, mire ijedtemben próbáltam széttörni
-Rájöttél milyen láncok ezek?- hallottam meg egy gúnyos hangot, mire arra fordítottam a fejem.
-Mit keresek itt, te kígyó
-Tudod, megköszönhetnéd. Megmentettelek, mielőtt oda érhetett volna az akatsuki. Egész végig áradt belőled a lila chakra, ezt biztos észre vehették.
-Nem kellett volna megmenteni, hisz én oda tartozom- álltam fel és felé mentem volna, de a bilincs vissza rántott.
-Vagy csak voltál? Tudod, én is elmenekültem onnan.
-Elszöktél, mivel nem tudtad megszerezni Itachi sharinganjait
-Hm milyen érdekes, hisz téged is Itachi kergetett el. Nem furcsa ez- jött egyre közelebb. Megállt előttem, én pedig próbáltam megrúgni, de a láncok nem engedtek el odáig.
-Minek hoztál ide. A sharinganjaimról pedig letehetsz.
-Pedig már kérni akartam. Tudod nagy erő lakozik benned és én segíthetnék azt megszerezni
-Persze, cserébe meg a testemet kérnéd, hogy halhatatlan legyél, tudom mik a szándékaid és nem fog sikerülni Orochimaru.
-A halhatatlanságom kulcsa már megvan. Neked csak segítenék az erőd megszerzésében.
-És ki az az eszement aki vállalkozott erre?
-Sasuke-kun, bejöhetsz- nyílt az ajtó, mire Sasuke belépet. Össze rogyott a lábam és figyeltem, ahogy közeledett felém
-Tehát te is a hatalomra vágysz. Mei nem gondoltam volna, hogy ehhez folyamodsz
-Te csak hallgass. Még régebben a hetes csapatba tartoztál. Minek álltál ehhez a kígyóhoz- mutattam az említettre, mire az csak keresztbe fonta a karjait és kilépet az ajtón.
-Tudod jól, hogy meg kell ölnöm Itachit a klánért. Apropó, te tudod hol lehet- hajolt közelebb, mire arcon rúgtam és próbáltam eltörni a bilincset. Kézjeleket kezdett formázni, mire megjelent a chidori a kezén és átszúrta vele a karom. A földre estem és a sebet kezdtem szorítani. Oda hajolt közel és a sharinganjaival a szemembe nézett. Aktiváltam a sajátjaimat, majd percekkel később kiegyenesedett és kilépett az ajtón. A tenyeremen megjelent a zöld fény, mire elkezdtem gyógyítani a sebet. Deidara, mi lehet veled?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro