-Deidara őrjöngeni kezdett és minden áron utánad akart menni. Pein már annyira ideges volt, hogy kiütötte egy időre őt.
-Értem- halkult el a hangom és miután bekötötte a lábamat, vissza húztam a nadrág szárát- köszönöm, hogy segítettél Konan
-Ugyan semmi gond. Na én hagylak aludni, jó éjt- ment ki és maga után becsukta az ajtót. Sóhajtottam egyet és leoltottam a lámpát. Elcsoszogtam az ágyamig és jól magamra húztam a takarót. Végre a jó meleg ágyamban aludhatok. Háttal az ajtónak voltam így nem láttam ki jöhetett be a szobámba. Behunyt szemekkel vártam, míg az ágyamhoz lép, majd lehúztam magamhoz és a hasára ülve nyúltam egy kunaihoz és a nyakához tettem
-Én vagyok, hm- fogta meg a kezem és kivette a kunait.
-Bocs, csak amióta elkaptak, a reflexeim mindenre reagálnak- szálltam le róla és mellé ültem. Hátamat a falnak támasztva húztam fel a térdeimet és az államat megtámasztottam azon.
-Nagyon rossz volt ott, hm?
-Igen. Így is rengeteg ütést kaptam a hasamba, de a vallató a kunaikat folyton a combomba szúrta- hirtelen egy tenyeret éreztem a sebemnél, mire kétszeresére nőttek a szemeim- t-te mit csinálsz?
-Semmit, hm- fogta meg a kezem és lerántott magához. Fejem a csupasz mellkasán pihent, mire egyre pirosabb lett a fejem. Keze a derekamra tévedt és szorosabban magához húzott.
-Nekem, ez még szokatlan- vallottam be, kis hezitálás után és nem mertem rá nézni.
-Megértem. Nekem is eddig te vagy az első, hm
-Azt hittem aki ilyen csodálatos, annak mindenki a barátnője akarna lenni
-Tehát csodálatos vagyok, hm?- húzott fel magához, mire a szánk majdnem összeért.
-Mert ha én azt mondom igen?
-Akkor neked lesz a legcsodálatosabb barátod- hajolt közel és újra megcsókolt. Kezem arcára tévedt és úgy csókoltam vissza. Lassan engedett el, mire mellkasára hajtottam a fejem és kezdett lecsukódni a szemem.
-Jó éjt, hm
-Jó éjt- bújtam közelebb hozzá és lecsukódtak a szemeim.