Összeszorítottam a szemem, majd mikor kinyitottam egy teremben voltam. Körülöttem alacsony vízszint ami csak a bokámig érhet. Térdeimre támaszkodva álltam fel és szememmel néztem körül. Megfordultam, mire ijedségemben hátrébb léptem pár lépést. Az előttem lévő vasketrecben, egy pár talán az enyémnél világosabb vörös szempár figyelt.

-Keh, szóval te lennél annak a vénembernek az unokája. Elég szánalmas teremtés. Ajánlatot teszek neked. Ha leveszed a ketrecen lévő pecsétet, eltűnök innen és boldog lehetsz- mutatta ki hegyes fogait, mire előre fele kezdtem lépkedni. Megfogtam a pecsét sarkát, de valami azt súgta ne tegyem meg.

-Ezt viszont csak azért mondod, mivel le akarod ölni az embereket. Ha pedig belőlem valami oknál fogva kivesznek téged, én ott helyben meghalok.

-Talán, mégis okosabb vagy nagyapádnál- csukta le a szemét, mire körülöttem megint sötétség lett. Hirtelen a sötétséget kezdte betölteni a fény, mire hunyorognom kellett.

-Séró báró mért kell most is azt a nyomorult könyvet olvasnod?

-Csend Naruto. Nem látod, hogy ébredezik?- oldalra fordítottam a fejem, mire homályosan ugyan, de egy szürke hajat pillantottam meg. Egyből lerakta azt ami a kezébe volt és oda jött hozzám. Megfogott a honom alatt és fentebb tett az ágyon.

-Jól vagy?

-Hol vagyok?- kérdeztem rekedten, mire a többi is közelebb jött

-Konoha kórházába hoztunk, miután elájultál.

-Elnézést Kakashi-sensei. Az este kicsit tovább fent maradtam olvasni- ez a hang. Olyan ismerős. Arra fordítottam a fejem, mire megláttam azt a tipikus zöld szemet és vörös hajat

-Akane?- hangomra felém fordult és látszott rajta a döbbenet.

-Mei? Mei!- futott oda hozzám és a karjaiba zárt.