Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

15

Mielőtt bármit tehettem volna, Kakuzu óvatosan átvitt a szobámba és lerakott az ágyamra. Kiment a szobámból és rövid időn belül Konan tért vissza. A fürdőszobába rohant és egy vizes kendővel jött ki. Fejem alá nyúlt és kikötötte a fejpántomat, amit végül az asztalomra tett le. Homlokomra rakta a kendőt, ami annyira hideg volt, hogy elkezdtem vacogni
-Hideg- préseltem ki a fogaim közt
-De hisz ez forró vizes- a szekrényemhez lépett és kivett még két takarót, amiket rám terített
-Ez már jó meleg- mosolyogtam el és behunytam a szemem- Konan- szóltam hozzá egy rövid időn belül
-Hm? Mi az Mei?
-Sasori és Deidara. Kérlek, kelts fel amint magukhoz tértek- néztem rá kérőn, mire sóhajtott egyet és jobban betakart
-Ígérem- mosolygott vissza. A szemeim lassan kezdtek lecsukódni és a hallásom kezdett tompulni. Újra az a víz vett körül előttem pedig megjelent a ketrecben. Milyen rég is voltam itt, 3 éve asszem? Felültem, majd figyelni kezdtem, ahogy a karmaival felém közelít. Megállt tőlem pár centire és vissza fele kezdte húzni a rácsokon.
-Tudod, ha nem lennél ilyen gonosz, még barátok is lehetnénk
-Keh. Még hogy barátok. Arról álmodhatsz- csukta be a szemeit, mire újra feketeség vett körül. Talán végre aludhatnék kicsit..

-Bocsi felébresztettelek?- hallottam meg Konan hangját, miután résnyire kinyitottam a szemem
-Nem. Csak már nem tudok aludni. Deidara és Sasori már felkeltek?
-Még nem. Sasori már nagyjából kezd magához térni, de nyomban vissza is alszik. Deidara, ő pedig végig aludta ezt a 2 napot, de nem kelt fel még.
-2 napig aludtam. Jól belázasodtam- hunytam be a szemem és hallgattam Konant
-Ez még azért is van, mert sok chakrát veszítettél. Utána olvastam és ez a technika kiszívja folyamatosan az összes chakrád, miközben csinálod- ajtó kopogást hallottunk, mire Konan felállt mellőlem és az ajtóhoz sétált.
-Na végre felkeltél te is
-Ki az?- rekedt be hirtelen a hangom, mire kicsapódott az ajtó és valaki az ágyamhoz futott. Résnyire nyitottam a szemem és homályosan, viszont egy kék szempár hajolt fölém. Teljesen kinyitottam és végre megláttam Deidarát
-Deidara? Deidara!- ültem fel hirtelen és a nyakába ugrottam- jobban vagy?- kérdeztem meg még mindig szorosan ölelve, viszont Konan vissza nyomott az ágyra és ráterítette a homlokomra a vizes ruhát.
-Lázas vagy? Mióta, hm?
-Miután vissza hozott titeket belázasodott és még így is ment feléleszteni Sasorit, viszont rengeteg chakrát használt fel. Utána meg ment Kakuzunak segíteni, hogy vissza varrják a karod- előzött meg Konan, mielőtt kinyitottam volna a számat
-Kihagytad, hogy Hidannak is be gyógyítottam a sebét
-Megint új ölési módszereket talált ki?- válaszul csak bólintottam és ki akartam mászni az ágyamból
-Hova akarsz menni, hm?
-Megnézem Sasorit- löktem el a kezüket és a falnak támaszkodva lépkedtem el az ajtóig. Hirtelen kicsapódott, így a földön kötöttem ki. Az orromat fogtam és készültem volna leordítani a fejét, mire felnéztem, megállt bennem az ütő
-Sasori!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro