Szerelmem!

Szeretlek. Ez az első és egyben a legfontosabb dolog, amit tudatni akarod veled. Szeretlek téged, ahogyan Renjunt is teljes szívemmel szeretem. Amit teszek az nem azért van, mert nem így lenne, vagy ne bíznék meg bennetek. Be kell vallanom, hogy igen, visszaestem és én erről egy árva szót sem szóltam nektek. Nincs erre mentségem, teljesen jogosan vagy rám dühös, de nem szabad megfeledkezned arról mennyire is szeretlek, rendben? Elküldhetsz a pokolba is, nem számít, hiszen az érzéseim irántad mindig is őszinték voltak.

Tudom, hogy valószínűleg magyarázatot vársz, tudni akarod, hogy mi történt, viszont én magam sem tudom biztosan. Te nem hibáztál sehol, nem szabad emésztened magad amiatt, hogy nem vetted észre mi folyik le bennem, mert ez nem a te feladatod volt. Már akkor szólnom kellett volna nektek amikor legelőször észrevettem magamon, hogy nincs minden rendben, én mégis hallgattam. Ez egyikünknek sem a hibája, egyszerűen csak úgy tűnik az univerzumunk megelégelte azt, hogy én is a részese legyek, így is jóval több időt kaptam tőletek, mint azt megérdemeltem volna.

Szeretnék kérni tőled valamit még egyszer utoljára. Vigyázz Renjunra. Mind a ketten jól tudjuk, hogy milyen, nagyon jól ismered és mennyire nehezen dolgozza fel azokat a dolgokat, amik vele történnek. Megkérnélek arra is, hogy magadra is vigyázz, de azt hiszem, ha ilyesmit tennék, csak kiabálnál velem egy sort, szóval csak arra kérlek, hogy légy ott Renjunnak. Nem hiszem, hogy könnyű lenne nektek az, ami következik, viszont ott vagytok egymásnak, ne engedd ezt el. Ő nagyon szeret téged és nagyon jól tudom, hogy számíthatok egymásra, ne fordulj magadba, el kell fogadnod, hogy nem vagy egyedül. Többé már nem.

Nagyon szerettem volna veletek maradni, tényleg, őszintén mondom ezt. Sajnálom, hogy nem voltam elég erős hozzá, hogy a gyengeségem elszakított tőletek. Nem tudom hová fogok ezek után kerülni, de mindent meg fogok tenni azért, hogy ha lesz lehetőségem, továbbra is vigyázhassak rátok. Remélem, hogy miattam nem fog tönkre menni Renjunnal a kapcsolatod, mert a ti szerelmetekhez nekem semmi közöm nincsen. Része lehettem egy darabig, amiért hálás is vagyok, viszont nem én határozom meg, nélkülem is szerethetitek egymást.

Nagyon szeretlek, Jaemin és ez az érzés bennem, soha nem is fog elhalványodni. Hálás vagyok mindazért, amit tőled kaptam és amikre megtanítottál. Nem akartam neked soha fájdalmat okozni. Felemészt a bűntudat, amiért mégis megtettem, de továbbra is töretlenül a szerelmemnek vallak, amíg világ a világ.

Jeno