Minden megfagyott, ahogy a Megvilágító megjelent, mágia kavargott és táncolt az ujjai között.

- Mindegyikőtöknek kérdései vannak az eddig látottakkal kapcsolatban. - úgy tűnt a Lény egyenesen átlát Natashán,ahogy szúrós tekintetét ráirányította. - Érdekes. - szünetet tartott. - Mi zavarja az előbbi jelenetben leginkább Miss Romanoff? - nem tetszett neki ahogy a Lény kihúzta belőle az igazságot.

- Azt hittem azért játssza ezt az egész nem veszek át semmit dolgot, mert szeret gondot okozni az embereknek. A Vörös szobában megtanították, hogy olvassunk az emberekben, úgy mint a könyvekben és Stark, akiről azt hittem nyitott könyv valójában sokkal összetettebb. Úgy tűnik ennek is van valami története.Utálok tévedni és szeretnék többet tudni. - a többiek őt bámulták. Minél többet gondoltak rá, annál inkább látszott,hogy ennek az átvételi dolognak mélyebb története van.

- Ne aggódjon Miss Romanoff, a kérdésére választ kap, ha itt az ideje. A többségük többet szeretne tudni Amicoról, szóval először ezt nézzük meg közelebbről. - Döbbenten meredtek rá,mielőtt beleegyeztek volna. Tony macskája felkeltette az érdeklődésüket, még Scottnak is el kellett ismernie, hogy kedvelte a kis robotot. Starkot talán nem kedvelte és sosem ismerte volna el, de nem tagadhatta le, hogy néhány találmányának az intelligenciáját igenis csodálta. A kreálmányai sokszor emlékeztették rá hogy érezte magát a Pym technél.

- Azt hiszem a következő emlék a helyére került. - ismét csettintett, majd feloldódtak a kavargó színekben.

***

- Uram. Úrfi ideje hogy felkeljen.

- Csak még öt percet Jarvis.

- Úrfi azt tanácsolom keljen fel, mielőtt lejátszom a személyzetnek a felvételt, amikor a zuhanyzóban énekel. - a tízéves Tony úgy ugrott fel, mintha megégette volna magát, a többi Bosszúálló pedig felhorkantott.

- Fent vagyok! Annyira fent vagyok, hogy el sem hinnéd.

- Ó Istenem. - kuncogott Clint.

- Miért csinálod ezt velem J? - kérdezte Tony, miközben Jarvis az ajtónál mosolygott.

- Zsarolás uram. - Jarvis nevetett Tony mogorva arcát látva és dobott neki pár ruhát. - Fel kell öltöznie, ma van az iskolai verseny.

- Az ma van?! - Tony teljesen éberré vált, a csapat érezte a félelmét, miközben ültében összeszedte a ruhákat. - Hol van Amico?

Amico, Bruce elmosolyodott a robotmacska nevének hallatán, a többiekhez hasonlóan remélte, hogy hamarosan újra láthatja.

- Amico lent vár. Uram, én viszem az iskolába, az édesanyja ott találkozik velünk. Nyugodjon meg, a végén még újra ki kell vasalnom a ruháit. - lesütött tekintettel Tony szégyenlősen elmosolyodott, Jarvis kivette a ruhákat az öléből és kisimította őket az ágyra terítve. Becsukta az ajtót, hogy nyugodtan át tudjon öltözni.

- Hé Jarvis, apa is ott lesz? - kérdezte Tony. Pár pillanatra Jarvis becsukta a szemét, majd színtelen hangon, száját elhúzva válaszolt.

- Nem Úrfi, visszament a sarkvidékre, hogy segítsen Mr. Rogers keresésében. - Steve kissé megugrott, a többiek megfordultak,hogy ránézhessenek.

- Nem bántásból Stevie, de Howard kicsit a megszállottadnak tűnik. - jegyezte meg Bucky homlok ráncolva, ahogy Stark csalódottsága átáramlott belé azzal a gondolattal együtt, hogy számíthatott volna az apja távollétére.

- Csak egy kicsit. - horkantott Clint. - ismét fejbe vágva a férfit Natasha orosz nyelven érzéketlennek nevezte.

- Hé, nem az én hibám hanem Howardé – NE ÜTÖGESS MÁR! -Wanda és Scott próbálták elfojtani a kuncogásukat.

- Ma este itthon lesz, ugye? - kérdezte Tony reménykedve.

- Igen Úrfi. Carter-Sousa ügynök, Ana és én is ott leszünk,hogy támogassuk magát.

- PEGGY?! - Steve gyomra görcsbe rándult. Ez nyilván meglátszott az arcán is, mivel Vízió felelt.

- Az Úr Howard Stark gyermeke, aki önnek és Carter ügynöknek is a barátja volt, nem volna bölcs dolog azt feltételezni, hogy nem ismerték egymást. - csatt. Steve fogai összekoccantak, de lényegesen sápadtabbnak tűnt mint eddig. Mindegyikükben fellángolt az öröm.

- Peggy néni ott lesz? Király! - Tony kirohant a szobából egy apró sötétkék, kétrészes öltönyben.

- Köszönöm. - a Rhodey és Pepper számára fenntartott különleges mosolyt használva, Tony egy hatalmas ölelést adott Jarvisnak.

Nagyon köszönöm. Fogalmad sincs mennyit jelentesz nekem. Annyira szeretlek.

Mindenki tátott szájjal bámult, mikor átérezték ezt a mélységes szeretetet, amiről eddig nem tudtak, csak Rhodey és Vízió, akik jobban ismerték Tonyt.

- Az én hibám, hogy a másik Jarvis eltűnt. - mondta Wanda bűnbánóan és megköszörülte a torkát.

- Nem Wanda, nem miattad történt. Stark hozta létre Ultront. -tiltakozott Clint megragadva a lány vállát, majd lehajolt hogy a szemébe nézhessen.

- Mert használtam az erőmet és rávettem Starkot.

- Mi? - suttogta rekedten és rémülten Clint. Elhúzódott, a férfi karjai lehullottak az oldala mellé, ahogy az arckifejezése rettegést tükrözött. Egész eddig a legrosszabbat feltételezte a jó öreg csínytevő haverjáról és nem is az ő hibája volt?A Raft egy másik dolog volt, most fogadni mert volna, hogy többről volt szó mint amit tudott. Elvégre Stark meggyőződött róla,hogy a családja biztonságban van Rosstól.

Vasemberre is hatással volt a Vörös boszorkány? Thornak fogalma sem volt róla. Bűnbánóan leejtette a pörölyét a földre és rámeredt. Milyen barát és vezető gúnyolna valakit anélkül,hogy hallaná a teljes igazságot. Miféle barát gúnyolná a barátját megállás nélkül? Időnként elfelejtette a csapattársai mennyivel sebezhetőbbek nála fizikailag. Ráébredt,hogy ezt mutatja meg a Felvilágosító és ez villámcsapásként érte.

- Hogy érted ezt Wanda? - Bruce szeme mogyoróbarnáról élénkzöldre váltott. Hulk emlékezett mennyire megijesztette a látomása és feldühítette, hogy a Vörös Boszorkány miatt a barátjának is át kellett esnie ezen a traumán.

VÖRÖS BOSZORKÁNY BÁNTOTTA BÁDOGEMBERT. VÖRÖS BOSZORKÁNY BÁNTOTTA HULKOT. HULK ÖSSZEZÚZZA VÖRÖS BOSZORKÁNYT.

Csak semmi zúzás. Vitatkozott Banner. Meg kell tudnom mit csinált.

UTÁNA HULK LEZÚZHATJA?

- Bi... biztosan látni fogjátok később. - Wanda bűnbánóan a lábait bámulta.

Talán. Értett egyet Banner közönyösen nézve Wandát. Hulk elégedetten bólintott. Leérve a lépcsőn Tony elmosolyodott,ahogy felvette az apró robotmacskát.

- Hiányoztam pajtás?

- Meow.

A robotmacska tervezése nagyon bonyolult volt és a Peggy által adományozott vékony szőrréteg borította. (- Howard nekem adta ezt a rettenetes bundát, talán felhasználhatnád a macska bundájának. - Tony rögtön beleegyezett.) Az apró titánkarmok kapóra jöttek az emberrablók ellen, akik szükségtelen mondani,abban az évben nem jöttek vissza. A keret olyan acélból származott, amit Tony, Howard műhelyéből lopott valamint új,tartós elemekből amiket Howard tervezett. Tony biztos volt benne,hogy nem fog lebukni. Howardnak volt egy csomó. Nem mintha hiányolná őket a hat hónapos távollétében. Színjátszó,zöld szemek tették még imádni valóbbá a macskát, amik egyben röntgenlátást is biztosítottak neki.

- Váó, ez lenyűgöző. Egyszer szeretnék vele dolgozni. - mondta Scott a macskára meredve. Ezt tényleg kimondtam? Mi van? -lepődött meg Scott. Tényleg nem tűnik olyan rossznak. Scott érzései ellentmondásosak voltak. Hank talán kicsit elfogult volt, amikor azt mondta sose bízz egy Starkban. Nem –gondolta Scott. - Az emberek változnak. Meg kell várnom a többi emléket, hogy a helyes következtetést vonhassam le. A Bosszúállók Scottra bámultak, mintha növesztett volna még egy fejet, míg észre nem vették, hogy az idő peregni kezdett. A Bosszúállók most egy előcsarnokban találták magukat a láthatóan ideges Tony kíséretében.

- Uram tudom, hogy ragyogóan fog teljesíteni.

- Kösz J. - mosolygott halványan Tony a barátjára.

- A sor közepén ülünk. Találkozunk a show után Tony. - Tony fülig érő vigyorral állt a többi versenyző mellé. Ha!Tonynak hívott, ezt már nem szívhatja vissza. Nincs többé ez az'Uram' butaság. Muhahaha. El kell mondanom Ananak, hogy végre Tonynak hívott. A versenyzők munkái jól néznek ki. Ó ne,jönnek le a színpadról, én következem. Maszkot fel! Azzal Tony kiegyenesedett és magabiztos mosoly jelent meg az arcán. Az ideges fiú akit korábban láttak teljesen átalakult.

- Ez elég nyugtalanító. - suttogta Steve kissé zavartan.

- Ez zseniális. - mosolygott Peter a maszkja alatt. Már fiatalkorától bálványozta Tonyt a zsenialitása, a találmányai és a vasember miatt. Ez akkor sem múlt el, amikor találkozott Mr.Starkkal, sőt csodálni kezdte amiért olyan elkötelezett és amiért olyan jól tud színészkedni. Belegondolva, hogy Tony elég okos volt ebben a korban, hogy meggyőző maszkot öltsön magára és megépítse Amicot, el sem hitte volna, ha nem találkozik vele.A tízéves fiú nagyzolón ment ki a színpadra a kezében tartva Amicot.

- Hé mindenki, a nevem Tony Stark és azért vagyok itt, hogy bemutassam önöknek... a kibernetikus macskát. A neve Amico és tökéletes, ha szeretnének állatot, de nem akarnak takarítani utána. Csak 2 AA Stark elemre van szüksége, amivel hat hónapig működik. Pár trükköt is tud. Mutasd meg nekik! Mennyi az idő?- a macska szemei vörösek lettek, ahogy egy hologram kimutatta,hogy 9:45 van. A közönség felhördült és tapsolni kezdett.

- Hány fok van? - a hologram 15 C-ra váltott.

- Hányadika van? - március 15. szombat.

- Van néhány beállítás a belsejében, amit megváltoztathatnak,így az évet is láthatják. Röntgen látása is van. Ez a típusú háziállat lelkesen védelmezi a tulajdonost és roppant hűséges,de önvédelmi ösztönnel is rendelkezik, így az egyetlen ok amiért elhagy valakit, ha bántják. - Olyan komoly pillantással nézett a közönségre, amit a Bosszúállók utoljára Howardtól láttak a nyomtatott áramkörös emlékben. A közönség néhány tagja nagyot nyelt. - De maguk mind kedves embereknek tűnnek. -mondta Tony könnyed mosollyal. - Szóval nem bántanák. További védelmi intézkedést is készítettem neki. Amico mutasd a karmaidat!

Amico karmai hirtelen meghosszabbodtak, néhány szülő ijedten felugrott.

- Nyugalom srácok – Tony intett nekik, hogy üljenek vissza, majd visszafordult Amico felé. - Indítsd a biztonsági módot! - Amico szemei sárgásbarnák lettek, karmai pedig visszahúzódtak.

- Mi csinált Mr. Stark? - kérdezte a bemondó alig hallhatóan.

- Ezt azt jelenti, hogy nem engedi ki a karmait, kivéve ha én,Ana, Jarvis, Peggy vagy az anyám veszélybe kerül. Ez azért van,mert betápláltam a nevüket és a fényképüket Amicoba. -mindenki elnémult. - De ami a legfontosabb Amico minden lényeges dologban úgy viselkedik, mint egy igazi macska. Köszönöm a figyelmet. - mindenki tapsolt, miközben Amico Tony kezébe ugrott.

- Ügyes voltál Amico, büszke vagyok rád. - hangosan dorombolva megnyalta Tony arcát. - Uh undorító haver. - nevetett Tony a macskára, odament Jarvisékhoz, Peggyhez és Mariához. Hallotta,hogy az emberek arról mormognak, hogy apuci segítségét és pénzét használta, a külvilág felé még mindig egy maszkot mutatott és figyelmen kívül hagyta őket. Viszont a Bosszúállók hallották Tűpárna gondolatait.

Keményen dolgoztam rajta teljesen egyedül. Ha segítséget kértem volna 'apucitól' – mindezt gúnyos hangon mondta –akkor most ő is itt lenne, nem pedig az Északi-sarkon vagy az SI-nál vagy a SHIELD-nél. Nem is akarok róla tudni. Jarvis sokkal inkább viselkedik az apámként,mint ő.

Steve összerezzent, a többiek komoran figyeltek.

- Aranyom nagyon, nagyon büszke vagyok rád. - Peggy szorosan átölelte, beborítva Tonyt barna, enyhén őszülő hajával.Amico átugrotta a nőt és Jarvison landolt, aki elkapta. Steve álla leesett volna, ha nem palástolja az érzéseit. Miért nem mondta neki Tony, hogy ennyire közel állt Peggyhez? Hosszú idő után engedte csak el, majd megveregette a vállát. - Mary, Michael és Daniel is azok lennének. Készíthetek pár képet, hogy megmutassam nekik amikor visszamegyek? Szeretik látni a találmányaidat.

- Persze Peggy néni. - a nő felnevetett puszit adva az arcára és összeborzolta a haját, míg ő zavartan fészkelődött, majd odament Jarvishoz.

- Csak a rend kedvéért, ha nem hagynak nyerni, idióták. - a gyönyörű hullámos, barna hajú, kék szemű középkorú nőre vigyorgott. Ana  rákacsintott, miközben Peggyvel és Jarvissal beszélt. Egy gyönyörű olasz nő, akinek a szeme,arccsontja és bőrszíne olyan volt, mint Tonyé, Ana elé állt,elhomályosítva őt.

- Antonio drágám, nagyon büszke vagyok rád. Apád is az lenne. -egy szeretetteljes mosoly jelent meg az arcán. - Mi dispiace nonriesco a farlo molti di questi. Io provo e mi piace quello che sipuò fare. Sajnálom, hogy nem tudok minden versenyen itt lenni,de igyekszem és imádom amiket csinálsz. Megdöbbentő módon minden Bosszúálló hallotta az angol fordítását annak, amit Maria mondott. Felsóhajtott, sokkal idősebbnek tűnt mint korábban. - Bárcsak többet láthatnálak.

- Legalább igyekszel Madre. - mosolygott Tony megpaskolva az anyja karját. Tudom, hogy mindent megteszel.

- Gyertek, mindjárt eredményhirdetés. - Maria megfogta a fia kezét és közelebb vezette, hogy hallják az eredményeket.

- A győztes Anthony Stark.

Érezték Tony izgatottságát, ahogy futott hogy átvegye a medált Amicoért, majd a jelenet elmosódott.

***

- Soha nem fogok hozzászokni ehhez. - nyögött Clint a fejét fogva. A többiek körülnéztek, ismét Tony fejében voltak. Tony egy kertben ült Peggyvel egy régimódi hintán, még mindig  ugyanazon a napon voltak, csak később, mindkettejükön ugyanaz a ruha volt mint korábban. A vacsorát készítő Anat és Jarvist nézték. Mindhárom Tony nyugodtabbnak tűnt, a Bosszúállók eddig még nem látták ilyennek őket. Ennek ellenére a Bosszúállók nyugtalanok voltak. Nem számítanak a körülmények nem hagyhatsz figyelmen kívül egy gyereket, akinek kések állnak ki a hátából és mellkasából. Igaz lényegesen kevesebb, mint a felnőtt énjének, de a látvány így is letaglózta őket.

- Tony miért hoztad létre Amicot? A legtöbben a versenyen robotokat készítettek, amik valamilyen feladatot teljesítettek,nem pedig állatokat.

Magányos voltam. Vallotta be Tűpárna. Akartam egy másik igaz barátot, amilyen Jarvis, te és Ana. Nem egy hátba szúró,hazudozó vagy kihasználó embert, mint akiket a suliban találok.Azért csináltam, hogy ezt elkerüljem. Nem mintha addig maradnék egy osztályban, hogy valódi barátokat találjak, rögtön áttesznek egy másikba. A Bosszúállók összerezzentek.

- Francba. - morogta Rhodey. Én voltam az első ember barátja?

Idióta. Dühös Tony fejbe verte, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban Natasha tette Clinttel. Ezt nem mondhatod el neki.

Miért ne? Peggy néniről beszélünk.

Hadd mondja el. Szólt közbe Maszk, aki az asztalnál ült egy hologram fájlt dobva Dühös Tonyra visszavágásként. Megbízható.Maszk meredten bámult a fájlra. Előrelépve a Bosszúállók átnéztek a válla felett és Margaret (Peggy) Carter-Sousa részletes profilját látták, ami bemutatta a korát, magasságát,súlyát, családi állapotát, gyermekeit, (linkek voltak az ő profiljukhoz is) barátait, de ami magára vonzotta a tekinteteket az a személyisége volt. A személyiség bemutatta Tony véleményét a nőről és a jellemző tulajdonságokat.

Erős (a SHIELD korábbi igazgatója, megmentett pár emberrablótól)

Keményen dolgozik (ez látszik a katonai rangján és a shieldes munkáján, ahol különösen nehéz volt neki, mivel nőként dolgozott egy férfiak uralta társadalomban, ahol lenézték)

Gondoskodó (eljön a fontos eseményekre és támogat téged)

Okos (könnyen olvas az emberekben és befolyásolja őket) pimasz(verbálisan széttépi azokat a fiúkat, akik piszkálnak)

Nem ítélkezik (Steve Rogerset választotta, minden gyengesége ellenére, még mielőtt Amerika Kapitány vált volna belőle)

Megbízható (nem mondta el senkinek a titkaimat és ő is elmondja nekem a saját titkait)

A megbízható részt Maszk kiemelte a fájl másolatában.

Én...Oké, ha elmondod, hogy Howard nem enged állatokat tartani.

Dühös Tony legyőzötten helyet foglalt a képernyőt nézve.

- Magányos voltam és mindig akartam egy macskát. Függetlenek és aranyosak. Amico eljöhet velem az iskolába és nem csinál rendetlenséget, nem úgy mint az igazi macskák. Plusz apa nem engedi, hogy háziállatom legyen. - érezték ahogy Tony hangulata lelankad.

- Ezt szeretni fogja egészen addig, míg ki nem derül honnan van a bunda. - Peggy ördögien elvigyorodott. Erre mindketten nevetni kezdtek, Ana és Jarvis felpillantottak és rájuk vigyorogtak az ablakból.

***

A jelenet ismét átváltozott és a csapat szellemként nézte az eseményeket. Tony laborjában álltak, ami kisebb volt mint az apjáé ahová lépcsők vezettek le, egy Amerika Kapitány poszter lógott az ajtó mellett és ez csak egy volt a négy közül, amin híres tudósok voltak, mint Einstein, Steven Hawking és Marie Curie. A szoba többi fala üres volt, de az asztalán több könyv is nyitva volt jegyzetekkel és ötletekkel tűzdelve. Név és használati mennyiség szerint volt rendezve (volt egy olyan érzésük, hogy ebben Jarvis segített) az eszközei és anyagai polcokon sorakoztak, amik az egész szobát körbevették. Tony találmányai céljuknak megfelelően szét voltak szórva a szobában. Úgy látszott ugyanaz a nap van, de már este, a laborban félhomály uralkodott. Jarvis sóhajtva, az egyik szemét dörzsölgetve kinyitotta az ajtót. Ez sok Bosszúállót,különösen Víziót szórakoztatta, hogy a komornyik egy szürke selyemöltöny stílusú pizsamát viselt, ami úgy nézett ki mint a nappali viselete ezt a hatást viszont tönkretette a visszataszítóan rózsaszín, szőrös papucs amit viselt. Ezek nyilvánvalóan Anahoz tartoztak, ami kihangsúlyozta a tényt, hogy a férfi félig még alszik.

- Úrfi majdnem éjfél van.

- Tudom. Bocs Jarvis, csak annyi ötlet zsong a fejemben és mielőtt lefekszem meg akarom mutatni apának Amicot. - az asztal fölé hajolva, Tony belelapozott egy könyvjelzőkkel tűzdelt projectkönyvbe.

- Rendben uram, de hajnali kettő előtt feküdjön le. Semmi kísérlet! Nem akarok megint egy robbanásra ébredni hajnali háromkor. - váó Tony ugyanolyan rossz volt, mint amilyen ma.Gondolta Bruce horkantva.

- Jó éjt uram.

- Éjt Jarvis.

Miután Jarvis halkan becsukta maga mögött az ajtót, Tony gyorsabban pöckölgette a lapokat, míg az Amicoról szóló oldalra nem ért. Rajzokkal volt illusztrálva, bizonyos részekhez magyarázat tartozott, így átláthatóbb volt hogyan működik.

- Tudod, azt hiszem már értem miért állt le a háziállat robotok gyártásával – már ha ehhez hasonlók voltak. -jegyezte meg Bruce.

- Igen, én is értem. - értett egyet Natasha titkon lenyűgözve.Nehéz lépések hangja közeledett az ajtóhoz káromkodás és üvegcsörömpölés kíséretében.

- Francba, a keresés nem ment jól. - sóhajtott Tony, óvatosan figyelte Amicot, miközben a nyakába lévő medálhoz hajolt. -Bármit mond, ne törődj vele, ne zavarjon, nem gondolja komolyan.Érted?

- Mit akar – Ó egek. - Steve elhallgatott, ahogy meglátta, hogy Howard megbotlik a lépcsőben, kezében egy üveg alkoholt tartva.Steve és Bucky aggodalmasan nézték a régi barátjukat, tudták hogy szereti a scotchot, de azt gondolták egy gyerek előtt nem részegedne le. Nyilvánvalóan tévedtek. Háttal állva Howardnak,Tony gyorsan eltátogta Amiconak, hogy maradjon csendben, amikor a macska Howardra sziszegett. Clint és Bruce egész teste megfeszült,ahogy öntudatlanul előrébb léptek, mindketten tudták hogyan viselkedett az apjuk, amikor túl sokat ivott és nem akarták látni hogy ugyanaz történik Tonyval is.

- Azok a rohadt idióták, ugyanazt a területet kutatták át három hétig. HÁROM HÉTIG! Amatőrök. - a legtöbb Bosszúálló le volt nyűgözve, hogy Howard érthetően ki tudta mondani ezt a szót.

- De én helyre tettem őket. - bólintott a falnak támaszkodva. -Pegs egyszer azt mondta, ha előkerül, illő temetést kap és kitüntetést, de én azt mondtam: Nem Pegs, tudom hogy a barátom életben van, a szérum életben tartotta. - Howard nagyot húzott az üvegből.

- Senki sem hitt nekem.

- Én hiszek neked apa. - Tony fájdalma éles szúrásként érte őket, ahogy Howard horkantott és a szemét forgatta.

- Amúgy mi az ott? - Tonyban felvillant a lelkesedés.

- Tetszik?

- Hogy tetszik-e, mit csinál? - Howard hangja éles volt, eltérően attól amire Steve emlékezett. A férfi hátrébb lépett.Mindannyiukat meglepte, hogy Tony nem vágott vissza egyszerűen csak azt mondta:

- Minden itt van apa. - az asztalhoz vezette, majd a macskát is odavitte hozzá és letette Howard elé.

- Csinál mást is?

- Minden fel van sorolva itt.

- Szóval akkor nem hasznos.

- Dehogynem. - háborodott fel Tony. - Tud-

- Neem. - gúnyolódott Howard leereszkedően. - Nem fog segíteni megtalálni Stevet. - felemelte az ujját, Steve ismét összerezzent. - És az egyetlen fegyverek amik vannak rajta ezek az izék. - nevetett, ahogy a macska karmai előugrottak és fenyegetésül rásziszegett.

- Miből vannak? Titán? Szánalmas. Vannak olyan anyagok, amik erősebbek ennél. - Howard levette Tony kalapácsát a polcról és rácsapott a macska hasára. Amico nem vette észre időben és Tony sem, aki ösztönösen előrelépett, de Howard arrébb tolta.

- Az olyan emberek mint mi Anthony, nem engedhetnek meg maguknak gyenge pontokat. - a medál csörömpölve esett a padlóra, a macskát a hátán érte a következő ütés. Reccsenés. A macskának eltört néhány ízülete, amitől megbénult. A kalapács ismét lecsapott és a macska szemei felvillantak, ahogy behorpadt a hasa.

- Megtalálják. Minden amivel törődsz felhasználható ellened és fel is fogják használni. - újabb reccsenés. A macska lábai egyre jobban eltorzultak. Úgy tűnt mintha a szemével könyörögne,de Tony nem tudott megmozdulni. Wanda szeme vörösen villant,próbálta megfogni a robotot, de tudta hogy hiába.

- Nem vagyunk olyan erősek, mint Steve Rogers volt, de okosabbak vagyunk nála, sőt mindenkinél. - Reccsenés. A macska farka megcsavarodott és leesett. Vízió szeme a dühtől aranyszínűvé vált.

- Az életed nehéz lesz. Végül is te vagy Howard Stark fia. -önelégülten elmosolyodott. Reccsenés. A kalapács lecsapott az egyik lábára, ami kettévált és a karmai a földre estek. -Olyan életet fogsz élni, amiben tudni fogod, hogy manipulálnak és kihasználnak. RECCS. A feje nagy roppanással behorpadt. Tony jegyzetei nélkül is az összes Bosszúálló tudta, hogy Amico ennél a pontnál már javíthatatlan. Scott szomorúan hajtotta le a fejét, figyelemreméltó technológia, de mindenekelőtt Tony barátja volt. Látva hogy a játék, nem, egy barát ilyen módon semmisült meg, a saját apja keze által ez egy gyermeken örökre mentális sebeket hagyhat. Ez megbocsáthatatlan volt.

- És UTÁLNI fogod. - Amico még egy utolsó menytört nyávogást hallatott. Minden fénye villogott, a háta felfelé állt és minden ízülete tönkrement a halála előtt. Howard elégedetten dobta a földre a kalapácsot, a tönkretett robot helyett a sokkos fiát bámulva.

- Ezért kellett elpusztítanom a macskádat. Törődtél vele és tökéletlen volt. Ez mind elfogadhatatlan. Minél jobban törődsz valamivel, annál nagyobb lesz a veszteséged.

Átsétálva a szobán Howard becsapta maga mögött az ajtót.Üresség terjedt szét a mellkasukban szomorúsággal keveredve,ahogy egy megtört sóhaj hagyta el a fiú száját. A Bosszúállók szótlanul nézték, ahogy Tony visszarakja a kalapácsot a helyére,úgy érezte mintha a szívének egy darabja meghalt volna Amicoval együtt.

- Úgy sajnálom, hogy te voltál a gyenge pontom. - a halott robotmacskát ringatva, a lábai feladták a harcot, az arckifejezése megsemmisült, de határozott volt. Soha többé nem lesz ilyenem.