MIKASA

Eren és Levi nem is olyan régen felválaták a kapcsolatukat. Hogy kiborultam- e ? Igen és mindenki azt gondolja , hogy Eren miat. Oké tisztázzunk valamit. Ismeren Erent mióta az eszemet tudom. Mindha az öcsém lenne. Mikor elmonták teljesen kibuktam.
- Ez most ugy csak valami nagyon rossz vicc ?? - kiabáltam.
- Mikasa beszéljük meg - nyúlt a karom után Eren.
- Hozzám ne érj te utolsó kis buzi ! - rivaltam rá és felrohantam a szobámba. Nem jövök azzal ,hogy hatalmas köztük a korkülönbség és hogy mind a ketten férfiak. Csak szarul esik ,hogy pont ők ketten. Amúgy a munkahelyemről baktatok haza felé a szemerkélő esőben. A nedves járdán hirtelen megcsúszok és elesek.
- Na még ez hiányzott - gondolom és megprobálok felállni. Valaki a kezét nyújtja felém és felsegít.
- Köszönöm - mondom é felnézek a jó tevőmre. Velem szembe Rivalle áll.
- Nincs mit - mondj ,de még mindig nem engedi el a kezem. - Khm a szoknyád - csak ekkor veszemészre ,hogy mind a harisnyám , mind a szoknyám rohadtul kiszakadt. Probálom magamat takarni ,de a szakat ruháimmal nem igen megy. Levi minden szó nélkül leveszi a kabátját és a derekem köré köti.
- Köszönöm- mondom újra ,de nem tudok a szemébe nézni. Egyáltalán nem beszéltünk mióta együtt vannak Erennel és tudom ,hogy mocskosul megbántottam.
- Gyere nem messze lakom. Adok neked valami nadrágot - mondja kedvesen. Nem is kicsit szégyelem magam ,de azért bólintok. Megfogja a csuklóm és követem a lakásági. Lassan felmegyünk. Régen voltam már itt ,de ez a lakás még mindig ugyan olyan stílusos. Leveszük a cipőnket ,hogy ne sározzuk össze az egészet. Bevezet a hálóba és leültett az ágyra. Nekem háttal kotorászni kezd a szekrényben. Kis keresés után kivesz egy fekete farmert. Hozzám lép és a kezembe nyomja.
- Ha nem jó rád nyugottan keres másikat - mondja és a szekrény felé mutatt. - Kérsz egy teat ? - kérdez vissza az ajtóból.
- Igen kérek - mondom halkan.

RIVALLE

Régóta akartam már beszélni Mikasaval. Most itt lesz az alkalom. Lassan kijönn a fekete nadrágomban ami egy kicsit kicsi rá ,de nem zavarja. Leülünk az asztalhoz és elé teszem a bögrét. A csend ami van rettenetesen kínos ,de egyenlőre nem merem megtörni.
- Sajnálom - szólat meg végül ő. - Nem akartalak megbántani , csak ez az egész olyan hirtelem volt - köpni nyelni nem tudok. - Ne haragudj !
- Egyáltalán nem haraguttam - szalad ki a számon erre ő nyeli félre a teáját. - Én is bocsánta kéréssel tartozm ,mert elvettem tőled Erent. Sajnálom ! - néztek a szemébe.
- Te meg miről beszélsz ? -kérdezi értetlenül.
- Azt hittem azért borultál ki ennyire ,mert szerelmes vagy Erenbe - mondom ki az első gonolatot ami eszembe jutt.
- Már meg ne sértődj Rivalle ,de van neked normális eszed ?- kérdezi és értetlen tekintetemet látva folytatja - Szeretem Erent ,de csak ,mint a barátomat. Nem vagyok belé szerelmes ,szinte az öcsém. Én beléd vagyok szerelmes - szalad ki a száján. Na most témyleg megszólalni sem tudok.
- Be.. Belém ? - dadogom. Mikasa erre lesütötti a szemét. - Mikasa én nagyon kedvelek ,de...
- Te tudod a legjobban ,hogy minden ami a de előtt van az csak rizsa - vág a szavamba.
-Jó - mosolyodok el - Én nem vagyok szerelmes beléd - mondom ki amire megértően bólint. Nagy kő esik le a szivemről. Ezt is megbeszéltük. Elindulunk az ajtó felé.
- Köszi a nadragot meg a teát - mondja és megölel.
- Nincs mit - mondom és visszaölelem.
Kinyitom az ajtót és elmegy. Bemegyek a nappaliba és levágom magam a kanapéra. Hátra vetem a fejem és nevetek. Pont belém Mikasa Ackerman pont belém szerelmes. Miközben én az öcsét szeretem.