Mi a különbség műfaj és műnem között?

A műnem fogalma: a műnem gyűjtőnév, amely bizonyos típusú alkotásokat foglal össze, a nagy három alapkategória a líra, az epika és a dráma.

A nagy műnemek egyik alcsoportja a MŰFAJ!

A műfajon belül lehet találni ilyeneket, hogy novella, elbeszélő költemény, tragédia, stb.

Az Arcanum értelmező kéziszótár így definiálja a műfaj kifejezést: „Az irodalmi műveknek tartalmi és alaki sajátságaik, a zenei műveknek alaki sajátságaik és előadásuk módja szerint elkülöníthető csoportja."

Láthatjuk tehát, hogy a műnem a makro- és a műfaj a mikrohalmaz, és, hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, nézzük meg, mi fán is terem a zsáner.

Zsánernek nevezzük azokat a címkéket, amik meghatározó jellemzőjük a történeteinknek: pl. romantikus, krimi, kaland, akció, stb.

Nagyon nem mindegy, hova kategorizáljuk a saját munkánkat, kéziratunkat, jó, ha már az elején eldöntjük, hogy a mondanivalónk melyik csoportba és alcsoportba illik, milyen alaki sajátosságok fejezhetik ki leghűbben, ami bennünket tükröz.

Miért is született meg ez a cikk a fejemben? Azért, mert írástechnikai szempontból rengeteg cikk, amit a Wattpadon találok, azok többnyire kizárólag a regényre fókuszálnak, és ennek a prózai műfajnak a jegyeit vesézik, miközben nem csak és kizárólag ilyen alkotásokban lehet önmagunkat, a saját hangunkat, tudásunkat és ismereteinket megcsillogtatni.

Gondoljunk csak a líra és a dráma műfajok mostohasorsára, elhiszem, hogy a prózai jelleg könnyebbnek tűnik a kezdő tollforgatók számára, de álljon itt ez a gyűjtemény egyfajta ötletbörzének a gyakorlott, és még palánta, kezdő alkotók számára.

Ha lesz rá igény, akkor akár sorozatként is hozhatok ilyen kis bemutatókat, külön-külön is kivesézve, boncolva az egyedi vonásait műfajoknak, műnemeknek, mert túl széles ahhoz az irodalmi paletta, szerintem, hogy leragadjunk pusztán a regényeknél és kisregényeknél. Még a prózán belül is akkora változatosság burjánzik, hogy csodálom, a novella és az egyperces ilyen mértékben fellendült, és örülök neki, hogy újra felfedeztétek magatoknak, mert imádom olvasni, pont azért a sajátosságáért, hogy a fantáziánkra van bízva a csattanó által, mi a végkimenetele a cselekménynek.

Líra: nevét a görög pengetős, húros hangszerről kapta, Apollón isten jelképéről, az érzelmi költészet óriási gyűjtőfogalma. Ezen belül számos alkategória található. Tulajdonképpen a verselés irodalmi hivatalos neve, döbbenet, hogy mennyire sokszor pufogtatjuk műveinkre a vers szót, és ezzel kiüresítjük. A líra műnem igen sokrétű, beletartozik az elbeszélő költemény (legismertebb példáink erre a Háry János, a János vitéz, Toldi), a ballada (Ágnes asszony, Angola/i Borbála, Fehér Anna balladája, stb.), epigramma (a híres görög sírfeliratot mind tanultuk általános iskolában per gimnáziumban: „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.")

A lírai művekre jellemző a rímelő előadásmód, ritmikája erősen strukturált, nem mindegy, mit hova helyezel benne, mert a hatását erodálhatja, ha nem a megfelelő szókészlettel dolgozol (saját tapasztalat). Lírai mű lehet egyszerre rövid és hosszú is. A tanácsom kezdő lírikusoknak, hogy először ismerkedjetek meg a kötött műfajokkal, és azok alapjait sajátítsátok el, mielőtt a szabad költészetre adnátok a fejeteket. Itt duplán érvényes a mondás, hogy előbb ismerd a szabályaid, mielőtt megszegnéd őket!

Epika: Az epika népszerűsége máig töretlen, rengeteg kreatív lehetőséget rejt magában, folyószövegi jellege miatt könnyen elsajátítható a kezdő számára, és a laikus befogadására is jobban alkalmas, mint rímelő társa, a líra. Itt az esetek nyolcvan százalékában lineárisan zajlanak a cselekmények. A nehezítést a végtelenített eszköztárház adja, gyakorlatilag nincs is igazán megkötés azon az elven kívül, hogy bevezetés-tárgyalás-befejezés. Ez a triumvirátus adja az velejét, per a duó, ha in medias rest kezdést választunk, ebben az estben elmarad a bevezető részegység, és rögtön a cselekmény kellős közepébe ránt bennünket az író.

Az epikába tartozó legismertebb műfajok:

- novella

- egyperces novella

- kisregény

- regény

- tárca

- esszé

- kritika

- mese

- monda

- legenda

- anekdota

- karcolat

A dráma műfaja színpadra vihető darabok gyűjteménye, főbb jellemzőjük, hogy párbeszédekből jövünk rá a cselekményre. Itt a narrációnak alig van szerepe, és a drámán belül is különböző zsánerek közül választhatunk, annak függvényében, milyen kimenetelt szántunk cselekményének:

- vígjáték (Vízkereszt, vagy amit akartok W. Shakespeare tollából, Moliére Tartuffe-je)

- tragédia (Romeo és Júlia, a szerzőt szerintem be sem kell mutatnom, s a legtöbbetek, bízom benne, hogy olvasás nélkül is az alaptörténettel tisztában van, ha homályosan is)

- tragikomédia (negatív kezdéssel indul, és szo-szo happy end lesz a vége): erre talán a legjobb példa Ibsen A vadkacsa c. darabja.

Bővebben is beszélhetek még a gyakorlati sajátosságukról, egy-egyről külön elemzést, példát hozva megnézhetjük, mi hogyan is tanulhatjuk ki, és milyen olvasmányt javasolnék ezeknek a műfajoknak a mélyebb megismeréséhez, mely szerzőktől lehet ellesni a trükkjeiket, mitől lesznek ezek a műfajok, zsánerek működőképesek.

Vesszőparipám, hogy ne ragadjunk le egy skatulyába zárva magunkat, amikor szinte kimeríthetetlen puttonnyal szolgál nekünk a magyar irodalom. Szeretném, ha újra elővennénk ezeket a porosodásra ítélt szerkezeteket, karoljuk fel együtt, és ne hagyjuk veszni a magyar irodalom legnagyobb kincseit!

Értem, a magyar oktatás sokunkból elszívta az energiát, életkedvet, hogy a kötött keretrendszerekkel dolgozni akarjunk, én minden tőlem telhetőt megteszek azért ,hogy ezen ellensúlyozzak, amennyit lehet, tegyük együtt újra jobb hellyé a Wattpadot, sziporkázzatok és szárnyaljatok!

Sajnálom, ha nagyon beleestem az optimizmus bűnébe, néha muszáj, ha szeretnék változást, valahol el kell kezdeni, bizakodom, hogy lesz, akinek sikerül lángra is lobbantanom a kreativitás szikráját, ihletet adhatok ezekkel a kis szösszenetekkel, és ha csak egy maroknyi emberre hatottam csak, már akkor megérte megírnom és vesződnöm a száraz elméleti anyaggal. Bármennyire is szeretném, elmélet nélkül nincs gyakorlat és fordítva, a kettő együtt egészíti ki egymást, és válnak magjává leendő vagy már meglévő mesterműveknek.

Köszönöm, ha eddig eljutottál, és kérlek, kommentben írd meg, neked melyik a kedvenc példád a fentebb felsoroltakra, melyik a kedvenc és legkevésbé kedvelt műnemed/műfajod, persze, mindezt kulturált hangemben, és ne veszekedjetek, szidjátok egymás ízlését. Ahány ház, annyi szokás, ugyebár.

Üdv,

Fleur