- Mi történik? - kérdezgették egymást a Félvér Tábor lakói, miközben rohantak a felszerelésükért.

- Miért támadják a tábort?

- Ki támadja a tábort?

- Ki az a magas, sisakos alak?!

Tartarosz csak közeledett a pajzs felé, amit Thália fája nyújtott. Jason eddig mindig azt hitte, hogy a kívülállókat tartja kint, de amint látta Tartaroszt nemes egyszerűséggel átlépni a pajzsot, rögvest megváltozott a véleménye.

Tartarosz csak közeledett feléjük, végig Annabeth-re meredt. Jason erről arra következtetett, hogy a múltban találkoztak már és az isten nem nagyon szívleli a lányt. Annabeth pedig reszketett, ahogy Jason is.

Tartarosz elkezdte pörgetni a lasszóját, ami közben lángolt. Mondjuk Jason nem értette, hogy miért pont egy lasszót használ az isten, amikor ott van egy kard is az oldalán.

Aztán hirtelen egy nyílvessző állt az isten sisakjába.

Jason gyorsan hátranézett, és látta, hogy az összes Apollón-kölyök felsorakozott, és készültek a harcra. Ugyanez el volt mondható a többi táborozóról is, csak ők nem íjászkodtak, hanem közelharcra készültek.

- Légy megtisztelve, Chase! - mondta Tartarosz. - A legerősebb isten fog véget vetni szánalmas életednek. Ahogy a táborotoknak is!

Tartarosz megpörgette a lasszóját, majd egy hirtelen fordulattal Thália fájának csapta. Ilyet Jason még sosem látott: a lángoló kötél úgy vágta át a fenyőt, mint a forró kés a vajat. A fa pedig az erdő irányába kidőlt és a szörnyek beözönlöttek a táborba, és magukkal sodorták Jasont.

- Annabeth! - kiáltott vissza, majd látta, hogy Tartarosz elkezd támadni.

A csata elkezdődött.

Jason egy kicsivel arrébb, majdnem az íjászoknál vette észre, hogy milyen magasan van. Egy szörny vitte olyan magasra, olyan, amilyet Korra világában is látott. Az a szárnyas káoszszörny.

Jason még gyorsan a zsebébe nyúlt az aranyéremért, amit még Annabeth adott neki a Jupiter Táborban, majd jó magasra feldobta, vissza pedig már egy aranykard formájában esett. Zuhanás közben átszúrta a káoszszörny szárnyát, ami ettől gyorsan porrá is vált. Aztán Jason zuhanni kezdett.

- Ezt nem gondoltam át! - kiabálta.

Egy pillanattal később érezte, hogy valaki hátulról átkarolja és leviszi a földre.

- Köszönöm - mondta és megfordult. Ginora állt előtte. - De siessünk, mert Annabeth bajban van!

Jason-ék átverekedték magukat a szörnyeken, hogy odajussanak Tartaroszhoz és Annabeth-hez. Jason megkönnyebbülve látta, hogy a lány még jól van. Viszont Ginora nem volt annyira. Nagyon fújtatott. Jason tudta, hogy mi fog következni, és nem akarta benne megállítani a lányt.

Ginora hatalmas szélrohamokkal kezdte bombázni az istent, de az valahogyan ellen tudott neki állni. Közelebb lépett a lányhoz, és elkapta a karját, majd az egyik fának vágta.

Közben a harc tovább dúlt körülöttük. Sok félvér el is húnyt ez alatt az idő alatt, de amint Jason látta, az egyik lány nagyon harcol. Izmos volt a csaj, de az arcát nem lehetett a sisakjától látni. És egy lándzsával harcolt.

Annabeth és Jason egyszerre támadta meg Tartarosz-t. A lány két tőrrel volt, ami nem volt nagy előny. Viszont nagyon okos volt: míg Jason szemből ment Tartarosz-ra, addig Annabeth becsúszott és elvágta az ostort, hogy azzal se tudjon az isten harcolni, aztán mikor felállt, hátba szúrta. De Tartarosz mintha ezt meg sem érezte volna.

Az egyik támadásnál, mikor Jason már épp lesújtott az isten mellkasára, Tartarosz hirtelen előrántotta a kardját és blokkolta Jason támadását, majd egy tolórúgással elrúgta magától a fiút, majd egy fordulattal fejbe verte Annabeth-t, amitől ő is elájult.

- Azt hiszed, Coose, hogy le tudsz győzni? - kérdezte gúnyosan Tartarosz. - Hogy tudnál, mikor még a nővéred sem tud?

Aztán Jason valami sercegést hallott. Elsőre azt hitte, hogy csak cseng a füle, de aztán meglátta az égen Thor-t, ahogy szikrázva repked kezében a Vihartörővel, mellette pedig Jászon. Utóbbin meglepődött, mert nem tudta, hogy tud repülni. Ő volt az, aki fedezte Thort.

Az isten felemelte a Vihartörőt és Tartarosz felé hajította, egész pontosan a fejére. Tartarosz próbálta kivédeni a kardjával, de még az is kettétört, aztán a bárd beleállt a fejébe. Egy pillanattal később Tartarosz egész lényében porrá vált.

Thor és Jászon leszállt Jason mellé. Jászon felkapta Annabeth-t és Ginorát és elrepült velük.

- Hol van Kara? - kérdezte Jason.

- Védi azt a lányt, ameddig fel nem kel - utalt az isten Korrára. - Ne aggódj, jól van!

- Rendben... - mondta Jason nem túl meggyőzően.

Lassan a szörnyek mind fogyni kezdtek, míg már mindegyik el nem tűnt. Jasonnek annyira nem tűntek soknak, mint Korra világában. Vagyis ez még nem a teljes sereg volt és még így is rengeteg ember halt meg. És Jason legjobb barátja, Harrison is köztük volt.

Maya Harrison teste mellett térdelt és sírt. Észre sem vette, hogy Jason odament hozzájuk. Ő is letérdelt a fiú mellé, kezét rátette a mellkasára és már csak remélni tudta, hogy a barátja az Elíziumba kerül.