Jason az arénában volt, még mindig, vele együtt pár római katona. De a többiek....

Jason tökéletesen tudta, hogy ezért nem a nővére volt a felelős. Csakmert attól függetlentül, hogy Khaosz lánya volt, nem volt ekkora hatalma. Sőt, Jason nem is tudta elképzelni, hogy kinek lehet ekkora ereje, hogy kitörölje az embereket úgy, hogy jelen sincs az illető.

Jason visszaemlékezett, hogy még Steve és Tony mondott valamit erről a helyzetről az ő világukban. És hogy ezt valami Thanos nevű pasas tette.

Hekaté már a harc előtt eltűnt előlük, vagyis majdnem teljes sötétségben voltak, akik nem porladtak el. Egyedül a Birodalmi Arany fegyverek csillantak meg egyszer-egyszer.

Jason tudta, hogy valahogy ki kell jutniuk a Labirintusból, vagy még rosszabb jön, mint az, hogy elporladnak. Anna említette Pasiphaë fiát, és hogy valahol a Labirintusban van. Jason nem tudta pontosan, hogy ki az, de nem is akarta megtudni.

Hirtelen az aréna fala berobbant, Jason-nak meg csengeni kezdett a füle. A rómaiak centurio-ja, akit Lily-nek hívtak, alakzatba állította a katonákat és készültek a harcra.

A robbantott lyukon Anna lépett át, akinek Lily rögtön el is kapta a torkát és a földre szorította.

– MIT TETTÉL?! – üvöltötte a centurio. Frank megfogta a lány vállát.

– Engedd el, nem ő tette – mondta. Lily erre még szorított egyet Anna torkán, majd kényszerülve elengedte. Felállt és Frank-re és a fiú mögött levő igencsak megtizedelt rómaiakra nézett. Frank is megnézte az arénában levők arcát, remélve, hogy Hazel jól van, de csalódnia kellett. Lehajtotta a fejét, szeméből pedig egy könnycsepp csordult ki.

– Frank – szólalt meg Jason. A praetor ránézett. – Ki kell jutnunk innen!

Frank bólintott.

Anna felállt a földről.

– Én ki tudlak vinni titeket – mondta. – Csak a Káoszkardot adjátok oda és...

– Nem! – csattant fel Frank. – Az, hogy elengedtelek, még nem azt jelenti, hogy meg is bízom benned!

– A másik meg, hogy én is tudom használni a Káosztárgyakat – mondta Jason. – Ugyanúgy Khaosz fia vagyok.

Frank kivonta a Káoszkardot, amit eddig az övére madzagozva tartott és odaadta Jason-nek.

A kardban még mindig benne volt az a lila kő, amivel Anna elpusztította Korra világát.

– Mi ez? – kérdezte Jason a nővérét.

– Az a Hatalom Kő – válaszolta Anna. – Egy a hét Végtelen Kő közül.

Jason-t mintha beszippantotta volna a kő. Csak azt nézte. Érezte a hatalmát. Ő is akart belőle. Meg akarta érinteni. Pedig tudta, hogy nem szabadna. De akkoris meg akarta fogni.

– Én nem tenném – mondta Anna. Látszólag aggódott öccséért, de lehet csak színjáték volt. Azonban Jason meg sem hallotta, amit mondott.

Amint a fiú a kőhöz ért, látomásai támadtak. Ismét átélte, ahogy Anna elpusztítja Korra világát. Viszont ezúttal a pusztítás után is ott maradt. Anna és Nüx még váltott egymással egy-két szót.

– Az avatár elmenekült – mondta Nüx.

– Nem baj – mondta Anna, majd kihúzta a kardot az immáron kopár talajból. Körbenézett a teljesen, földig rombolt tájon. – Nem is ő volt a lényeg.

Nüx meglepett arcot vágott.

– Nem? – kérdezte. – De azt mondtad...

– Azt mondtam, amit akartam mondani! – csattant fel Anna. – Nem muszáj megosztanom veletek semmit.

Ezzel a táj eltűnt Jason szemei elől, a fiú pedig elejtette a kardot és összerogyott.

– Jason! – kapta el Lily a fiút.

Jason nem tudta mire venni Anna tervét. Akkor, amikor ott, Köztársaságvárosban harcoltak Anna ellen, akkoris olyan volt, mintha Anna kétségbeesetten kérne segítséget. Vagy akár el akar rejteni előlük.... Vagy egyszerre mindkettő...

Jason feltápászkodott, de még szédült. Közelebb lépett Annához.

– Mi volt odaát? – kérdezte hirtelen.

– Hol? – kérdezett vissza Anna.

– Korra világában! Miért pusztítottad el az egész világot?

Anna tekintete komorabb lett, mint amúgy volt.

– Hidd el, nem akarod te azt tudni – mondta Anna, miközben farkasszemet nézett az öccsével.

– Oh, dehogynem – állta nővére tekintetét Jason.

A testvérek vitáját dübörgés szünetelte, amit egy üvöltés követett. A közelből pedig mintha egyszer-egyszer felvillant volna valami. Jason tudta: valaki harcol.

A következő villanás után úgy hallatszott, mintha elesett volna valami nagy...valami. Aztán egy srác sétált elő a sötétből. Jason már találkozott egyszer vele. Blace WonderNight volt az.
Jason támadásra is emelte a Káoszkardot.

– Áh, a Coose tesók együtt – mondta Wonder.

– Mit akarsz, Wonder? – kérdezte Anna. Jason-nek feltűnt, hogy nővére fél a fiútól.

– Elbuktál – vonta meg a vállát Wonder. – Úgyhogy Nemesis megparancsolta, hogy vigyelek el neki. Azt meg – mutatott a Végtelen Kőre – visszaviszem Thanos-nak.

– Dehogy viszel te semmit sem vissza Thanos-nak! – csattant fel Jason. – És akármennyi rosszat is tett a nővérem, nem hagyom, hogy elvidd Nemesis-nek!

Anna az öccsére nézett. Nem akarta elhinni, hogy a sok szörnyűség után is nővérének tartja. Elszégyellte magát.

– Akkor te is szenvedni fogsz! – kiabálta Wonder és ökléből egy fekete sugarat küldött Jason felé, aki ezt a Káoszkarddal elhárította, majd gyorsan megnyitott egy átjárót a Félvér Táborba.

– Hát ma biztos nem! – mondta Jason, majd míg mindenki átment az átjárón, addig feltartotta Wonder-t. Azonban Anna nem akart átmenni.

– Én maradok – mondta Anna.

– Húzzál át, míg szépen mondom! – csattant fel Jason, majd ismét kivédett egy sötét csóvát, majd Wonder felé lendítette a kardot és a kő miatt egy lila fénycsóva tört ki belőle, ami a falnak taszította Wondert. – Menő!

– Miattam történik ez minden – mondta Anna, megbánva a történteket. – Jóvá akarom tenni, amiket tettem.

– Akkor majd jóvá teszed, ha hazaértünk! Most húzz át az átjárón!

De Anna meg sem mozdult.

Wonder felkelt a földről. Szemében égett a düh. Hátranyúlt varázstáskájába és elővette belőle kedvenc fegyverét, a Reapert, ami egy hegyes és éles kampó volt, hosszú láncra kötve.

– Akkor együtt küzdünk meg ellene – mondta Jason, és Anna mellett felkészült a harcra.

Anna dobbantott egyet, amitől egy nagyobb földdarab emelkedett fel, majd az öccsére nézett és mosolygott. Jason érezte, hogy ez egy őszinte mosoly volt. De azt is érezte, hogy ez az utolsó olyan mosoly, amit a nővérétől lát.

– Még találkozunk – hazudta Anna, majd a földdarabbal belökte az átjáróba Jason-t. Az átjáró bezárult. Anna pedig a egyedül maradt.

Jason tudta, hogy a nővére nem tudja legyőzni Wonder-t. Vissza akart érte menni, de Lily megállította.

– Ha visszamész, akkor feleslegesen áldozza fel magát érted – mondta.

Jason a Káoszkardra nézett. Arra gondolt, hogy a nővére, akivel az utóbbi hetekben harcoltak, mégsem volt rossz ember. Fájt arra gondolnia, hogy Nemesis mit tesz majd vele, miután Wonder elvitte hozzá.