Maya POV

Reggel a nap már javában fent volt, amikor felébredtem. Persze a nap nem volt egyedül. A sötét felhők is vele voltak.

Remek. Esni fog. Hurrá. - mondtam magamba cseppet se boldogan

Elmentem lezuhanyozni, majd felöltöztem. Mikor visszatértem a szobámba, csak akkor tűnt fel, hogy nagyon nagy a csönd. Lementem a konyhába. Az asztalon volt egy üzenet.

Maya!
Elmentünk próbára. Ha gondolod benézhetsz hozzánk. Este 6 fele jövünk.
Monnie
A hűtőben van neked reggeli.
Jin

Elmosolyodtam. Legalább megvolt a programom.

Megettem az ételt, elmosogattam, majd felmentem készülődni. Gyorsan megcsináltam a sminkemet, felvettem a cipőmet és már indultam is. Hívtam egy taxit, ami nagyjából 20 perc alatt oda is szállított az épülethez.

Bent a recepción megmondták, hogy hol találom a fiúkat, majd feléjük vettem az irányt.

Hangosan szólt a teremben a zene. Szerencsére nyitva volt az ajtó, így ott megálltam, és figyeltem őket. Egy óvatlan pillanatban bátyám észrevett. Leállították a számot.

-Örülök, hogy benéztél - üdvözölt testvérem, mikor odajött hozzám, és megölelt.

-Nem hagytam volna ki - küldtem felé egy mosolyt.

-Ennek örülök. Gyere beljebb - fogta meg a kezem, és kezdett el húzni.

-Gyakoroljatok csak. Én majd nézlek titeket.

-Ha van kedved átmehetsz a szomszédba. De csak ha nem akarsz előttünk táncolni - jelent meg egy kaján mosoly Yoongin.

-Khmm....Suga hyung, mit csinálsz?? Ő a húgom!!

-Jólvanna.

-Hááát nem akarlak zavarni benneteket, így szerintem átmegyek.

-Rendben. Érezd jól magad!!

-Úgy lesz.

Átmentem a másik terembe. Nagyjából ugyanakkora volt a kettő. Csatlakoztattam a hangfalhoz a telefonom, majd elindítottam egy számot, és elkezdtem rá a koreot megcsinálni.

Nem tudom ezt mennyi ideig csináltam, de teljesen kikapcsoltam. Teljesen belemerültem. Semmivel nem foglalkoztam. Nem táncolok valami jól, de ez most nem érdekelt.

Amikor az egyik számnak vége lett, hangos tapsra lettem figyelmes az ajtó irányából.

-Ti mit kerestek itt?? - kérdeztem amint megláttam kik azok

-Baromi jól nyomod - mondta Suga a kérdésemet figyelmen kívül hagyva

-Dehogyis.

-De igen is. Egyszer kihívlak egy tánc párbajra - kacsintott rám Jimin

-Ezt inkább RapMonnak kéne - kuncogott Hobie.

Ezen mindenki röhögni kezdett az említettet kivéve.

-Naaaa elég lesz - szólt dühösen a bátyám, majd belőle is kitört.

-Hát én elfogadom a kihívást - szólaltam meg, amint tudtam. - Viszont tényleg mit kerestek itt??

-Végeztünk és kíváncsiak voltunk, hogy mit csinálsz, de nem akartunk zavarni - mondta el egy szuszra V.

-Értem. Akkor mehetünk - kaptam fel a cuccomat.

-Helyes. Na gyere - nyújtotta a kezét Nam.

Elfogadtam, és már mentünk is ki az épületből. Beszálltunk a kocsiba. Jin ült a volánnál, mellette NamJoon. Középen volt Hope, Taehyung és Kook. Én meg hátul ültem Yoongi és Jimin között.

Persze az idősebb, az álomszuszék bealudt. De nem volt vele egyedül. 2 ember kivételével mindenki az álmok mezején járt. Jin és Én. Csak mi ketten bírtuk. Bár neki muszáj volt.

-Tényleg jól táncolsz - törte meg a csendet.

-Köszi. Ti is.

-Táncoltál régebben?

-Nem.

-Pedig azr hittem.

Pár perc néma csönd volt. Már-már kezdtett kínossá válni. Szerencsére ismét megtörte az idősebb.

-Bejön neked? - kérdezte méz édes hangon

-Ki? - riadtam fel

-Ne szórakozz már. Végig őt bámulod. Lassan és egy lyuk lesz rajta........aki melletted ül.

-Melyik? - értetlenkedtem tovább

-Yoongi.

-Nem - mondtam miközben éreztem, hogy az arcom lángokba borul.

-Na persze. Na de mindegy is.

-Ezt most miért kérdezted? Mondott valamit neked.

-Nem. Csak jó a szemem. Nézd....tudod, hogy ki rakta oda a rózsát az ágyadhoz tegnap?

-Nem - mondtam lehajtott fejjel.

-Én viszont igen.

-Tényleg?

-Igen. Ráadásul folyton melletted van. A nyakadba lóg. Minden mozdulatodat figyeli.

Ezt eddig nem vettem észre. Tényleg így lenne?? Ennyire vak lennék??

Sok kérdés, amire mind nincs válasz.

Ismét ránéztem Suga hyungra. Ajkai résnyire el voltak nyilva egymástól. Fejét az ablaknak döntötte.

Jin hirtelen leparkolt.

-Megjöttünk - szólt hátra.

-Rendben.

-Ébresztő fiúk!

Álomszuszék kivételével mindenki fent volt. A többiek kiszálltak a furgonból, kivéve a bátyjámat, Jin, az alvót meg engem.

-Nem jöttök?? - kérdezte Nam miközben kinyitotta az ajtót

-De, mindjárt - mondtuk egyszerre.

-Okééé - válaszolta kicsit furcsálva a dolgokat.

Megvártuk míg bemegy a házba.

-Na jó, neked kell felkeltened, mivel magától nem fog - közölte velem a tényeket SeokJin.

-Mi? De mit csináljak??

-Egyet tippelhetsz - kacsintott rám.

Tudtam, hogy mire gondol.

Végül is. Ha már  rám vár a szája, akkor miért ne?!

Először egy enyhe puszit nyomtam a szájára.

Nem ébredt fel.

-Hát jól van Yoongi, te akartad.

Az idősebb csak kuncogott egy jót.

Kezemet átraktam lábai felett. Lassan szájába csúsztattam nyelvemet.

Még erre se kelt fel.

-Hát ezt nem hiszem el!! - háborodtam fel

Utolsó próbálkozás:

Jobb lábamat átraktam lábai felett. Egy ideig néztem csukott szemeit, majd ajkaira vetettem magamat.

Habozás nélkül visszacsókolt.

Pár pillanat múlva kinyitottuk szemünket. Bár ne tettük volna.

-Te meg mit csinálsz? - kérdezte ridegen

Leszálltam róla, majd vissza ültem a helyemre. Elszégyeltem magam.

-Ő csak felkeltett! - mondta a legidősebb

-És ezt így kellett??

-Máshogy nem tudott!!

Nem bírtam tovább. Kiszálltam a járműből és a szobámba mentem.

Remélem tetszett. Ha így van vote-al vagy/és kommenttel jelezzétek. Mindig nagy boldogsággal tölt el látni a csillagrendszert, amit csináltok. A kommentekről meg ne is beszéljünk. Egyszerűen fantasztikusak vagytok. 😘😘😘😘 Hamarosan találkozunk. Addig is legyetek rosszak. Sziasztok

MrsParkJiMin4ever