2 évvel később

Rengeteg barátom lett a táborban.
Már elmondtam mindenkinek, hogy mi vagyok de nem ítélnek el.

Silena a legjobb barátnőm lett és én még mindig nem tudom ki az apám.

Éppen reggeliből sétáltunk visszafelé amikor Sarah keresztezte az utunkat.

-Szia-köszöntem-jesszus, mennyit futottál te?

A lány próbált lélegezni és normálisan beszélni de csak pár szó jött ki a torkán.

-Eloise... Nagyház... Keirón... most-kapkodta még mindig a levegőt

-Mit csináltál már megint?-húzta össze a szemöldökét Silena.

Köztudott ugyanis, hogy nagy bajkeverő vagyok.

-Semmit, esküszöm!-emeltem fel védekezően a kezem

-Jó mindegy, megyek veled, te Sarah pedig ülj le egy kicsit-bökött egy padra a lány.

-Komolyan nem csináltam semmit!-fordultam legjobb barátnőm felé amikor már közeledtünk a házhoz.

-Nem tudom, hogy kivételesen higgyek-e neked-probált elfojtani egy mosolygást

-Annnyira sokszor nem is csináltam galibát

-Persze, persze-forgatta a szemét

-Hé ez az én szokásom,neked még a végén kiesik a helyéről-próbáltam komoly lenni de a mosoly az én arcomon is utat talált.

Keirón ott állt a Nagyház tornácán de nem tűnt mérgesnek ami jó jel.

-Mondtam, hogy nem csináltam semmit -súgtam oda Silena-nak a kentaur arcát látva

-Eloise-köszöntött-látom hoztad a barátnődet is.

Bólintottam.

-Miben lehetünk a segítségedre?-kérdezte a lány

-Van két új táborozó, szeretném ha körbe lennének vezetve. Luke, Annabeth gyertek ide kérlek.-kiáltott be a házba a táborvezető

Egy nagyjából velem egyidős fekete, göndörebb hajú fiú és egy fekete kislány lépett ki az ajtón.

Az előbbi egy kicsit még volt ijedve ezért megfogta a fiú kezét és a háta mögé húzódott.

-Silena, te fogod körbevezetni Annabeth ha már itt vagy-mondta Keirón mire a lány intett egyet a kicsinek aki elengedett egy halvány mosolyt.

-Gondolom én kapom a fiút,miért is nem vezethetnem körbe én a kicsi Annabeth-t?-érdeklődtem

-Mert Luke problémás gyerek akárcsak te.-felelte a kentaur mire a fiú nagyon próbálta elrejteni a nevetését

-Mi olyan vicces új fiú? Huh?-néztem rá szúrósan.

-Semmi semmi hercegnő,csak nem gondoltam volna rólad, hogy "problémás" vagy- sétált elém a tornácról

-Nem hívj így.

-Hogy ne hívjalak hercegnő?-vigyorgott

-Így!-sziszegtem majd körbe néztem de Silena és a kislány már rég elmehettek mert se közel se távol nem láttam őket.

-Mutatkozz be, Eloise-kérte Keirón

-Eloise Mikaelson-nyújtottam kezet unottan

-Luke Castellan, szolgálatodra hercegnő-rázott velem kezet majd mikor meg akarta csókolni elrántottam az enyémet.

-Nem Keirón, keress mást én ezt nem csinálom!-sétáltam volna el de olyat tett amire nem számítottam.

-Ne akard, hogy elmondjam a családodnak, hogy miket csináltál!-figyelmeztetett

Lassan megfordultam és a szemébe néztem.

Nem viccelt. Láttam rajta.

-Ahhhjj, édesjóistenem ennél több hülyét már nem lehet rámsózni!-fortyogtam-Na gyere Lucas.

-Igazából..

-Igazából kurvára nem érdekel-villantottam egy álmosolyt.

-Vigyázz a szádra Eloise-figyelmeztetett a vezetőnk mire csak megforgattam a szemem.

-Szóval itt vannak az eperföldek, mi magunk termesztjük aztán eladjuk őket a normál világban.-minden mondatomra csak bólintott aztán mentünk tovább.

Egy pár dolgot még megmutattam neki aztán a bungalók felé vettük az irányt.

-Elismertek már?-kérdeztem de legbelül imátkoztam nehogy a tizenegyesbe kerüljön.

-Igen, az apám Hermész-hát persze,ilyen az én szerencsém.

Nagyon sóhajtottam majd beinvitáltam.

Kerestem neki egy szabad ágyat és rámutattam.

-Az lesz a tiéd,van valami cuccod?

-Csak egy kis hátizsák maradt a Nagyházban-hajtotta le a fejét.

-Oké,azért elmegyek én te addig ismerkedj-mondtam majd sarkon fordultam és vissza mentem Keirón-hoz.

/Luke szemszöge/

Milyen idegesítő lány-gondoltam miközben a távolodó alakját néztem.

-Szevasz-jött oda hozzám egy sötétebb bőrű srác-Chris vagyok

-Szia,az a lány, Eloise. Mindig ilyen paraszt?-kérdeztem

-Igen,elvileg amikor ide jött még kedves volt mindenkivel de aztán valami bekattant nála és azóta csak azzal kedves akit szeret vagy a barátja. Néha olyan visszaszólásai vannak, hogy pislogni is elfelejtesz-nevetett

-És ő melyik kabinban van?

-Ebben. Még nem ismerték el.

-Szívás lehet-sóhajtottam

-És szerinted csinos a csaj?-nézett rám vigyorogva Chris

-Hát, nem is tudom. Ja, elég jól néz ki.-vallottam be-De sose járnék vele.

-Mert? Mindenki akar.

-Tessék?-nevettem fel

-Vicces, csinos, jól tud harcolni és ha megismered kedves. Van egy barátnője, Silena. Úgy bánik vele mintha porcelánból lenne. És ha bántod a lány akár fizikailag akár szellemileg(ez így jó xd?)hát barátom... akkor fuss különben nem éred meg a holnapot -komorult el a végére

-Oké itt a cuccod, pakolj ki aztán megmutatom a fürdőt-robogott be Eloise a hátizsákommal

-Majd én megmutatom neki,hogy tudj pihenni-ajálkozott az új barátom.

-Aztán mikor lettél te ilyen udvarias?-vonta fel a szemöldökét-Nah,menjetek!

/Eloise szemszöge/

-Aaaahhhh-vetettem le magam az ágyamra amikor elmentek

-Na mi az? Ki idegesített fel megint?-kérdezte Anna

-Az új fiú, az a Luke. Ki vagyok tőle pedig csak most jött!

-Tetszik neked?-lepődött meg a Hermészes lány

-Úristen dehogy!!-védekeztem azonnal-Úgy értem helyes,de nem az esetem. Sose járnék vele!

-Woah, értem. Hát nehéz lesz ez a néhány év amíg itt lesztek.

-Biztos vagyok benne. Megyek megkeresem Silena-t.

És ezzel a lendülettel felkeltem és kisétáltam a bungalóból.

Haliii! Remélem tetszik a könyv,mert nagyon igyekszem hogy jó legyen.
Ha van helyesírási hiba szóljatok.
Puszi babák💋