Már esés közben elvesztettem az eszméletemet, s egy különös álomban találtam magam: egy teljesen fehér helyen jártam. Nem hittem, hogy ez az egyik emlékem lenne.

Aztán megláttam egy alakot, aki felém közeledett. Egy pár méterre tőle megállt, és megláttam az alak arcát: én voltam az.
- Mi a fene?! - néztem az alakra. - Ki maga?!
- Én vagyok a Pálcák Ura - mutatkozott be az idegen... vagyis én... vagyis... áh! Hagyjuk!
- Ja, persze, én pedig Heraklész vagyok, Héphaisztosz fia - gúnyolódtam, majd komolyabbra vettem a hangomat: - Hol vagyok? Meghaltam?
- Még nem haltál meg. Ez itt a te fejed - mondta a Pálcák Ura. - És azért vagy itt, mert én akartam, hogy itt legyél.
- Akkor te küldted a villámot?! És te bűvölted meg a gurkót, hogy engem hajkurásszon?! - tettem egy lépest a srác felé.
- Sajnálom, de szügséges volt - mondta a Pálcák Ura.
- Mégis mire, ha megkérdezhetném?! - csattantam fel.
- Arra, hogy idekerülj.
- És miért vagyok itt? Azon kívül, hogy te akartad, hogy itt legyek.
- Megmutatom - mondta, majd egy kép jelent meg előttem. Ez sem emlék volt. A képen egy sötét alakot láttam, akinek szárnyai voltak, amiken kis pontok fénylettek. A nő gonoszul vigyorgott. Aztán változott a kép, és most az egész Föld bolygót láttam. A bolygó körül egy sötét cuccos kezdett áramlani, amíg az egész Földet be nem terítette. A képeknek itt vége szakadt.
- Ez mi volt?! - kérdeztem, ugyanis semmit sem értettem az egészből.
- A világ vége - válaszolta a Pálcák Ura.- Öt év múlva az Éjszaka gyűjt magának elég hatalmat, hogy elpusztítsa az egész világot, beleértve az isteneket is.
- Az Éjszaka?! - néztem nagy szemekkel. Nem értettem, hogy kit hívhat így a srác,de aztán leesett, hogy Nüxről, az éjszaka és az éjszakai sötétség istennőjéről beszél. - De ezt miért most mutatod meg, és miért pont nekem?
-Azért most, mert ezt az egészet el fogod felejteni, és azért neked, mert szügséged lesz rá.
- Mivan?! Mire lesz szügségem?!
- Ideje visszamenned - jelentette ki a Pálcák Ura. - Ja, és majdnem elfelejtettem: pár hét múlva meglátogat az egyik titán, aki kijutott a börtönéből, és revansot akar tőled és Annabethtől.
- Milyen titán? És miért akar revansot?
- Nemsokára visszatérnek az emlékeid is, Percy. A titán látogatásának napjára biztos. Ja, és még valami: nem lesz több ilyen erős fejfájás, és nem fogom többet helyetted irányítani a vizet - mondta a Pálcák Ura, majd eltűnt, majd a körülöttem levő fehérség is. Aztán a kviddics pálya talaján tértem magamhoz. Körülöttem egy csomó griffendéles fiú és lány, illetve tanár állt.
- Felébredt!