- Ebbe nem lesz beleszólásom. – mondta a férfi viszont Thomas már rég kint volt az irodából.

Beült a kocsijába és elindult a régi mesteréhez, Kobrához. Bement abba a bizonyos sikátorba és megkereste a garázst, ami előtt kint állt három nagydarab férfi. Mikor felismerték a fiút elengedték. Kobra egy olyan személy volt, aki mindent tudott arról, amit a bűnszövetkezetek követtek el. Röviden ő tudja, hol van a lány. Amikor meglátta az idős bérgyilkos elmosolyodott és ez nagyon ritka volt.

- Thomas Malik. A régi tanítványom meglátogat. Minek köszönhetem ezt a megtisztelést.

- Emlékszel még Elizabeth Bowmanra?

- Persze. Arra az elragadó kislányra? Természetesen. Most te figyelsz rá, igaz? – gyújtott rá.
- Elrabolták. Csak azért mert elörébb helyeztem az érzéseim, mint a kötelességem.

- Értem. És a segítségem akarod? Tudod ugye, hogy mindennek ára van.

- Tudom. Kérlek, segíts nekem.
- Rendben. – mondta, majd a testőreihez fordult. – Keressétek meg M-et. Most rá is szükség lesz. Utána gyertek erre a címre. – nyújtott át egy cetlit. – Gyerünk, Thomas induljunk.

- Rendben

Elizabeth

Egy sötét szobában voltam. Egy férfi velem szemben guggolt és lökdösött. Amikor kinyitottam a szememet megragadott a hajamnál foga és felrángatott a földről. Egy kis nappali szerű helyiségbe rángatott ki. Tele volt emberekkel. Mindegyik kezében volt valamilyen fegyver.

- Ohh... Micsoda szépség. Kié lesz? – kérdezte valaki.

- A főnöké. Neki gondoltam. Szerintetek meg felel? – kérdezte az, aki kirángatott.

- Teljesen.

- De előtte mi is szórakozzunk vele egy kicsit. Jó?

- Még szép.

- Hallottad kicsi csillag. Vetkőzz. IGYEKEZZ.

- N...Nem akarok.

- Tessék?

- NEM AKAROK.

- Akkor majd segítek.

- Ne... - sikítottam.

Kirepült az ajtó a helyéről. Egy őszes férfi. lépet be az ajtón.
Ahogy a lépések közeledtek a fickók úgy húzódtakfélre. Ki lehet ez az alak. A látásom elhomályosították a könnyek.
- Szóval... - kezdte az új jövevény. - tudjátokki ez a lány?
Csak homályosan láttam, hogy a férfi megállmellettem. Őt egy másik követik, aki oda jött és lerúgta rólam a fickót. Lassanfeltámaszkodva felültem és letöröltem a könnyeim. A fickó, aki megmentettelőttem térdelt. Ahogy kitisztult a látásom megláttam ki az. Thomas.Beugrottam, hogy mit csinált velem. Lassan hátrébb húzódtam, viszont ő aderekamnál fogva magához húzott és megölelt. Jól esett az ölelése. Bár afájdalomtól, amit a bordáimnál éreztem alig bírtam mozogni. De erőt vettemmagamon és átöleltem. Belemarkoltam öltönyébe és az arcom a mellkasába fúrtam.
- Ki tette ezt veled? - kérdezte.
-A..az m..mindegy.

Ha tetszett csillagozzatok.😊😊