Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Vadászokkal körbe véve🔪🐺🔫

"Gondolatmenetemből a telefonom csörgése zökkentett ki.
Lydia hívott. Hangja zaklatott volt... Nagyon...."

- Scott.. Nem sejtek jót... Olyat láttam, ami nem utal jóra. - közölte velem a negatív híreket.
- Mit láttál Lydia?
- Egy vörös szempárt... ami kialvóban van.... utána hatalmas konténereket. - mondta, majd ezerrel leszáguldott a lépcsőn a testvérem.
- Scott, ugye te is hallottad? - én kérdőn tekintettem rá, majd megértettem mire céloz. Egy iszonyatosan vérfagyasztó vérfarkas üvöltés ütötte meg a fülünket.
- Deucalion.. - suttogtam magam elé. Volt egy ilyen konténeres hely, ahova kiskorunkba Stilessal jártunk. Gyorsan felhívtam a srácot, és elmondtam neki a szitut. A legjobb barátom már indult is hozzánk, majd Vikivel együtt mentünk a helyszínre. Ott megláttuk a volt alfa falka alfáját, aki éppen Derekkel kokettált. Pár percet csendben figyeltünk, majd szapora léptekre lettünk figyelmesek.
- Most végetek! - mondta egy undorító vigyorral a fején. Hányok ettől a nőtől. Viki óvatosan odasettenkedett Derekhez és Deucalionhoz, hogy közölje velük a minket körülvevő "kedves" társaság jelenlétét.Ám majdhogynem hiába. Egy óvatlan mozdulat volt csupán... és egy vörös szempár kialudt, és lecsukódott.
- Deucalion - hallottam meg a hátam mögül egy banshee sikolyt, ami az elsütött fegyverek lövedékét blokkolta. A félig vadász félig hétköznapi emberekből álló brigád elvonult fülükre nyomott kezekkel. A bansheenk hangja hatásos volt, ám elkéstünk... Ezután leguggoltam hozzá, és ő csak ennyit mondott..
- Gerard tudja, hogy le fogjátok őket győzni.... mindig is félt tőled, és ez most is így van. - majd lehunyta szemeit... A világ egyik legerősebb alfája holtan feküdt. Mind gyászoló pillantással tekintettünk az életében erős vérfarkasra. Ezek után mind gyászos hangulatban hazafelé vettük az irányt. 

Viki szemszöge:
Másnap reggel amikor felkeltem az éjjeli szekrényemen egy rózsa volt... de nem akármilyen. Egy száránál eltépett vörös rózsa, amiből vörös folyadék szivárgott.... Mintha vérzett volna a rózsa "sebe". Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Rendbe szedtem magamat, majd felöltöztem. 

A suliba minden gyorsan lepergett. Bár volt egy-két érdekesség. Sok emberkét látta kötéssel a kezén rohangálni. Nem teljesen értettem, nem tudtam róla, hogy valamiféle oltás lenne a kisebbeknek. 
- Tori... Gyere.. - fogta meg valaki a kezemet, és berántott a takarító szertárba. 
- Mason? Corey? Mi a francot akartok? - kérdeztem kicsit pipán. 
- Nézd! Van két osztálytársunk. Nolan és Gabe.

Nolan


Gabe

- Ők mindenkit ellenőriznek Monroe kérésére. Ezért van mindenki kezén kötés, kivéve a hozzánk hasonlóak kezén. - felelte Corey.  - Engem is teszteltek. És csúnyán megbuktam.. - sütötte le tekintetét a fiú. Ezek után egy nagy csattanásra lettünk figyelmesek mind a hárman. Kirontottunk a szertárból, és megláttuk Liamet, akit éppen a drága Gabe püfölt laposra. Ott dekkolt az egyik tanár is, de nem tett semmit. 

- Na húzzál el innen hülye gyerek! - rántottam meg hátulról a pali vállát, majd felhúztam az egyik legjobb haveromat a földről. Liam orra, szája, keze, arca mindene vérzett. 
- Kinek képzeled magas te kis szőke csitri? - jött vissza Gabe. 
- Álljál már le öcsi. - fogtam meg a csóka vállát. 
- Mert ha nem? - pattogott továbbra is.
- Akkor beszélgethetünk egy kicsit. - sétált be Scott. Erre a gyerek félre állt. Amíg én szócsatáztam a kis taknyossal addig Masonék Hayden segítségével levitték Liamet. 

- Köszi Scott! Jó, hogy bejöttél, mert már határon voltam, hogy kiütöm. - nevettem.
- Ejnye Viki... Azt hittem állatvédő vagy. - bokszolt viccesen vállba, majd lementünk mi is Liamékhez. Közbe bekapcsolódtak Allisonék is. Isaac meg Scott segített Liamnek gyógyulni, amíg én kimentem Haydennel, hogy vigyünk Liamnek egy üdítőt. 

Amikor kiértünk a büféhez ott volt Gabe és Nolan. Épp panaszkodtak, ám amikor meglátták Haydent majdnem őt is tesztelték. Ekkor kiléptem a lány mögül mosolyogva. 
- Ne félj, amíg itt vagyok nem nyúlnak hozzád. - suttogtam neki.

Hayden szemszöge:
 Gyors megvettük a frissítő italt Liamnek, és indultunk volna fel, amiko egy nagy csattanást hallottam. Viki meg hanyatt fekve kuporgott a földön. 
- Ne érj hozzám, mert áramos sisakvirágos a lövedék. Hozz segítséget. - egy könnycsepp sem hullott ki a szeméből, nehezen hagytam magára. De amikor vissza értünk a többiekkel akkorra bizonyosodtam meg teljes mértékben arról, hogy Viki nem volt ott, csak egy véres csík... ami arra utalt, hogy elvitték.. 

Viki szemszöge: 
Csak akkor tértem magamhoz, amikor valaki leöntött egy vödör vízzel. Ekkor esett le, hogy neki vagyok kötözve egy áramot vezető kerítésszerű cucchoz, és Monroe idegtépő nevetését hallgatom. 
- Hol van Derek Hale most? 
- Mi közöd hozzá? - válaszoltam flegmán, és erre jutalmul kaptam 500 voltot. 
- Hol van az alfád? - kérdezte.
- Gyanítom, hogy nem itt. - nem mutattam, hogy szenvedek, így kényszerből nevettem. Erre jutalmul megint kaptam kóstolót az áram erejéből. Vizes testem kitűnően állta az áramütést. 
- Hol vannak az alfák??? - üvöltötte a fejembe Monroe, de nem feleltem. 
- Mondja meg neked az, aki rászorul. - villantottam meg agyaraimat. 
- Úgy látszik szereted az áram hatását magod érezni kislány. Nézzük a 700 voltot bírod-e?
- Van választásom? - és kaptam. Nagyon fájt üvöltöttem volna, de nem akartam, hogy a többiek ide jöjjenek, és miattam bajuk essen. Így inkább magamba fojtottam a hangomat.
- Beszélj már! - kiabálta az az idegtépő kis nőszemély.
- Nem fogo....- nem tudtam végig mondani, mert ismételtem beindította az áramot. 
- Hol van Scott McCall és Derek Hale? - kérdezte lassan, és nagyon taglalva. 
- Ott ahol te soha nem fogod őket elkapni! - újra barátkozhattam a kerítéssel, amibe ismételten áramot vezettek. Most még egy nyilat is kaptam a hasamba... Nem bírtam ki.... Üvöltöttem.

Scott szemszöge:
Egy üvöltést hallottam, ami ismerős volt. Az iskolai alagsorból jött a hang. Odamentünk a falkával, és hallottuk amint Monroe kínozza Vikit.... Láttam, ahogy vöröslő arca idegesen köpi a nőnek a szavakat, de azt is, hogy ezért nagyon keményen megfizet. 
- Lássuk bírsz-e 1000 voltot Kiscsillag? - kacagott és bekapcsolta a gépet 1000 voltra.....

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy ilen soká hoztam új részt... Annyira sajnálom. 😪
De remélem azért elnyeri a tetszéseteket ez a rész!❤
Puszy Nektek!💋

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro