Stolen🤐
"Egy puska elsütésének hangjára ébredtünk fel. Mintha a házban lőttek volna meg valakit..."
- Derek ez mi volt? - riadtam fel.
- Maradj itt. - kelt fel és óvatosan az ajtóhoz ment.
- Nem. - mondtam, majd kimentem a lépcsőhöz óvatosan. Megláttam, hogy lent egy férfit. Ott fekszik egy vérző sebbel a hasán. Ekkor kijött Derek is. Hallottunk egy ajtócsukódást, így le mertünk gyorsan menni. Kezelésbe vettem az illetőt.
- Na? Az unokaöcsémnek házi doktornője van? - piszkálódott.
- Peter! Kérlek! Inkább örülj, hogy egyáltalán ellát téged. - válaszolt Derek nyersen.
- Kész. - álltam fel mellőle.
- Kössz.
- Mi a frászért jöttél ide amúgy? - tette karba a kezét Derek.
- Csak figyelmeztetni akartalak, hogy van a környéken most egy másik vadász család is. Engem meglőttek.
- Dereket is. Azért vagyok most itt. - álltam most közelebb az említetthez. Peter,amint az utóbb megtudtam a nevét eléggé kétes fickó. Nekem nem szimpi...
- Viki magunkra hagynál minket kérlek. - mondta udvariasan Derek.
- Igen. Addig felmegyek. - erőltettem ki magamból egy mosolyt. Nem nagyon mertem Dereket itt hagyni ezzel a fazonnal. Oké, hogy a nagybátyja, de akkor is.
Derek szemszöge:
Viki felment, hallottam ahogy magára csukta az ajtót.
- Helyes csaj? Farkas mi? - piszkált.
- Igen az, de neked ehez mi közöd?
- Az, hogy egy igazi alfával kavarsz. Tudod, hogy erősebb lehet nálad?
- Nem kavarunk. - ezt honnan szedi, gondoltam.
- Le sem tudnád tagadni, hogy sokat jelent neked a csaj. - hergt tovább de nem igen jött neki össze.
- Végeztél? Szerintem igen. Szóval csá. - dobtam ki a nagybátyámat, és siettem fel Vikihez. Ott feküdt az ágyon összekucorodva, mintha fázna. Betakartam, de nem voltam elég óvagos.
- Derek... Gyere mellém. - mutatott oda, ahol eredetileg feküdtem. Ledőltem. Ő hozzám bújt. Olyan jó érzés volt. Hamar visszaaludtunk.
McCal házban
Kira szemszöge:
- Vajon jól vannak? - aggodalmaskodva sétált fel s alá Scott.
- Nyugondj már meg. Derek nem erőszakos. Vagyis Vikivel biztos, hogy nem. - mosolyogtam.
- Kira mit tudsz amit én nem? - fogta át derekamat Scott, és húzott magához.
- Nem tudok semmit róluk, csak amit Derek szemében láttam az valahogy furcsa volt. Soha nem nézett még így egyikünkre se.
- Ebben egyébként igazad van. - ölelt meg végre. Ebben a pillanatban csengettek. Lydia és Parrish volt.
- Sziasztok! - köszöntünk egymásnak.
- Viki hol van? - kérdezte Parrish.
- Dereknél. Miért? - kérdezte Scott.
- Mert Dereknél van valaki, aki tudja irányítani a szörnyeteget. - mondta Lydia.
- Most kire gondoltok? - szóltam én.
- Peter Hale. Ha még ott van veszélyben vannak. Peter összefogottt a számunkra még ismeretlen irányítóval. - mondta Parrish.
- Hívjam Lieméket, meg Allisonékat?
- El kell a segítség. - nyitott be Stiles mosolyogva.
Derek házánál:
Az egész falka ott volt Derek ajtója előtt. Óvatosan bementünk. Egy vértócsát láttunk a nappali közepén. Amikor becsuktuk az ajtót Derek lépett elő.
- Sziasztok! Minden rendben? - kérdezte.
- Szia! Van valami amit tudnod kell. - mondta Scott. - Peter társulult a lény irányítójához. Még nem tudjuk mit akar, de ki fogjuk deríteni.
- Hol van Viki? - kérdezte Lydia.
- Fent a szobában. Alszik. Miért?
- Biztos? - kérdezte Allison bizonytalanul. Ekkor meghallottunk, hogy kitört egy ablaküveg.
- Félő, hogy most vitték el őt... - mondta Isaac. Mindenki felrohant, de csak az üres ágyat, és a véres szilánkokat találták.
- Hé nézzétek! - Lydia talált valamit.
- Egy levél. - jelentette ki értelmesen Isaac. A levélben ez állt :
"Kedveseim! Ő már az enyém. Elégedjetek meg két alfával. Nekem kell az ő hatalma. Ne is reménykedjetek, hogy megtaláljátok őt. Ó apropó nincs esélyetek ellenem. Ellenünk."
Valahogy nagyon ismerősek voltak azok az betűk, de nem tudtam hirtelen, hogy ki.
- Atya ég! - borult ki Stiles. Ekkor toppant be Malia.
- Sziasztok! Követtem egy furcsa szagot és ide vezetett. Mi történt?
- Vikit... Elrabolták... Még pár napja van velünk, és máris kipécizték őt a rosszarcok. - mondta Scott kicsit kiborulva.
- Scott nyugodj meg. Megtaláljuk. - öleltem meg, és próbáltam nyugtatni.
- Meg kell találnuk. Nem bánthatják. - szólt Derek.
- Scott hol kezdjük? - szólt bele Liam.
- El kéne mennünk hozzánk Viki egyik ruhajáért, hogy el tudjunk indulni.
- Erre nincs szükség. - mondta Derek, és átment egy másik szobába ahonnan Viki aznapi ruhájával tért vissza. - Ez talán jó lesz. Csak találjuk meg mihamarabb.
Viki szemszöge:
Egy furcsa helyen voltam. Olyan volt mint egy laboratórium. Meg voltam kötözve, és nagyon lassan gyógyultak a sebeim.. Biztos hegyikőrisből vannak a falak. Ekkor besétált egy nagyon ismerős személy....
Sziasztok! Meg hoztam az új részt. Remélem tetszik majd nektek!😘
Ha igen akkor ne sajnáljátok a Vote-okat. Puszyy!💋❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro