"Remegő kezeimmel markoltam rá a dárdára
Csak találjam el azt a rést..."

Eldobtam. A bestia teste elkezdett szétporlani. Sikerült!
- Sikerült! - rohant oda hozzám az egész falka! El sem hiszem. Ekkor hirtelen felbukkant egy nagyon furcsa személy.
- Viktória McCall ne örvendj. Sorsod meg van pecsételve. Halálod napjának eljövetel sebesen száguld. S eljön a perc amikor nem ment meg senki! - egy hangos kacaj. Észbe se kaptam, de a lány már neki is sprintelt annak a valakinek. De szerencsére Derek elkapta.
- Semmi baj! Nem eshet bajod. Vigyázok rád. - hallottam amikor ezt mondta Vikinek.

Derek szemszöge:
Folyamatosan hallgattam Viki szívverését, de teljesen nyugodt volt. Ám a tekintete mást mondott. Szemeiben tállam, hogy megrémült kicsit. Amikor elkaptam megláttam egy vérző karmolást az alkarján.
- Az mi? - fogtam meg a kezét és mutattam a sebre.
- Kicsit pipa voltam... - nézte a sebet lesütött szemmel. - Nincs gond.
- Jól vagy? - jöttek oda a többiek.
- Semmi baj. Megoldom.
- Megoldjuk. Segítünk. - mondta Lydia, és megölelte Vikit.
- Kira eltalálta a bestiát, úgyhogy egy gonddal kevesebb. - mondta Isaac.

Lassacskán hazamentünk. Viki ma nálam alszik. Filmezünk egyet.
- Mit nézzünk? - kérdeztem.
- Van egy új film, ami megtetszett. Nézhetjük a "Kincsem" című filmet? - vette elő a DVD-t a táskájából.
- Igen. - betettem majd lefeküdtem mellé. Egy darabig csendesen néztük a filmet aztán Viki hirtelen felült.
- Derek, én újra akarok lovagolni. - majd nevetett.
- Komolyan?
- Igen.
- Holnap elviszlek egyik ismerősömhöz. - majd mosolyogva vissuafeküdt mellém.

Viki szemszöge:
Másnap reggel teljesen vidáman ugrottam fel, és öltöztem is. Épp reggelit csináltam amikor Derek hátulról megölelt.
- Jó reggelt Kicsim! - puszylt bele a nyakamba.
- Jó reggelt Derek! Kész a reggeli. - mosolyogtam majd szedtem neki egy tál ételt.

Miután befejeztük elmentünk Derek ismerőséhez, aki lovakkal foglalkozik.
- Szevasz Nick!
- Hi Derek! Csak nem te akarsz lovagolni? - nevetett.
- Nem, a hölgy. - mutatott rám.
- Hello, a nevem Nickolas Horan. De szólíts csak Nick-nek. - nyújtott kezet illendőn.
- Viktória McCall, nagyon örvendek.
- Lovagoltál már?
- Igen. 15 éves koromig versenyszerűen.
- Oo akkor nem kell tanítsalak. Gyere velem a karámokhoz. Derek jössz?
- Ohh nem.. Én nem vagyok jóba a lovakkal. - mondta majd mosolygott.

Mi elindultunk a lovak között. Sok gyönyörű ló van itt. Az egyiken viszont megakadt a szemem. Nem volt névtáblája, s szegény magányosan állt befordulva a sarokba. Egy matt fekete kanca.

- Őt hogy hívják? - mutattam a lóra.
- Nem kapott még nevet. Őt még senki meg nem lovagolta. Mindenkit elsőre ledobott, vagy felszállni se tudott rá a lovas.
- Rajta szeretnék lovagolni.
- Ezt nem engedhetem. Derek széttép ha bajod esik. - ekkor felvillantottam szemeimet.
- Ja, hogy te is.
- Igen.
- Hozom a felszerelését, te addig próbáld meg, hogy közel enged-e magához.

Viki szemszöge:
Óvatosan kinyitottam a karám ajtaját, s a ló összerezzent. A ló felé nyújtottam a jobb kezemet, s ő megindult felém.

Nickolas Horan szemszöge:
Amikor visszaértem olyat láttam amit még soha. Ez a ló még emberhez nem ment így oda. A lány szalmával szépen leápolta.
- Itt a felszerelése. - ám amikor odamentem a ló nem ugrott meg.
- Köszönöm. - felszerelte a lovat, majd felvette az ő felszerelését. Kivezette a lovat. Egyedül felült rá.
- Derek, ez a lány elképesztő.
- Az.
- Ezt a lovat senki nem tudta még meglovagolni. De ő gyönyörűen lovagol. - mondtam. Amikor Viki elkezdett vágtázni akkor valamitől megilyedt a ló. Ágaskodott, össze-vissza ugrált, de a lány nem esett le.

Viki szemszöge:
Valamitől hirtelen megilyedt. Kezeimmel kegyetlenül szorítottam a kantárt.
- Sss.. Semmi baj.. - kezdtem el simogatni a lovat, mely hirtelen felágaskodott. Vadul galoppozott, amikor a kezemből kiesett a kantár. Ahogy átöleltem a ló nyakát ő lelassított. Szépen leszálltam. Nick és Derek odarohantak hozzám.
- Nem sérültél meg?
-Nem esett bajod? - kérdezték felváltva.
- Semmi bajom. De ez a ló valami csodálatos.
- Te megszelídtettél egy teljesen vad lovat a puszta érintéseddel. Ez elképesztő. - mondtam Nick.
- Akkor nem lesz gond ha még kijövök hozzá?
- Dehogy.

Derek szemszöge:
Viki nagyon ügyesen bánik a lovakkal az tény, de Nick nekem fura. Nem csak lovászkodás van a dologban Nick részéről.
- Derek, baj van? - észre se vettem, hogy hangosan morogtam Nick irányába.
- Nem nincs. Mehetünk?
- Igen. Köszönöm Nick! Szia! - amikor mentünk a kocsihoz az egyik bokorban mozgolódást észleltünk.
A bukszusból valaki váratlanul leadott egy lövést...

Viki szemszöge:
A leadott lövés hallatán Derek ellökött, így egyikünket se találta el a löbedék.
- Húzzunk innen. - beültünk a kocsiba és elhajtottunk.
- Jól vagy? - tette kezét a combomra.
- Igen. És te?
- Meg vagyok.
- Derek... Kérhetek valamit?
- Persze Viki mondd csak.
- Ma nálunk aludnál?
- Igen. Figyelj Viki, ma amikor lovagoltál furcsa érzésem volt. Nick jó barátom, de kérlek azért vigyázz ve...
- Derek vigyázz! - sikítottam. Ő hirtelen félrelántotta a kormányt. Egy kamion előzött. A kocsi két első kereket egy mély sötét erdős völgy szirtjén lógott.
- Viki óvatosan nyisd ki az ajtót.
- Oké, akkor háromra.
- Egy.. Kettő... Három. - ohh nem igaz.. Ezt nem hiszem el.. Beakadt a cipőfűzőm... Miért most?.. A kocsi megindult lefelé.. Csak csúszott..

Sziasztok! Meghoztam az új részt. Remélem elnyeri a tetszéseteket.😍
Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet Kívánok Nektek!🍾❤
Puszyllak benneteket!😘