Amikor magamhoz tértem, már az ágyamban voltam. Ugyanúgy lélegeztem és a szemem se mozgattam, nehogy lebukjak, hogy ébren vagyok. Miután végre kitaláltam mi történhetett, hallottam a hálószobám ajtajának nyikorgását. Szóval már nem volt értelme tagadni, hogy fönn vagyok, így nagyon gyorsan a késemért nyúltam, ami az ágy keretben van.
-Én a helyedben azt nem tenném-figyelmeztetett.
Mégis megmarkoltam a késem markolatát és elhajítottam. Ő a pengénél fogta meg és már vissza is dobta. A következő pillanatban a  fejem mellett 2 centiméterrel a párnából állt ki a késem.
-Te egy axum vagy. A gyilkolásért születtél és rengetegen vadásznak a fajtádra. Óvatosabbnak kellene lenned ha még élni akarsz. Rólam annyit kell tudnod, hogy én egy még ritkább fajhoz tartozom. Hexa a neve. Azért hoztalak ide, hogy elmagyarázzam mi történik mostanában. Azt valószínűleg te is éstrevetted, hogy egyre kevesebb az ember a környéken. Már nem csak te öldökölsz a városban. Az ellenségeink itt vannak a városban és te óvatlanul sétálgatsz a sikátorokban?! Ki foglak képezni. Összeállunk és együtt leszünk addig, míg elbírjuk viselni egymást. A két legerősebb faj újra szövetkezik.-ezzel befejezte mondandóját és várta a reakciómat. Köpni, nyelni nem tudtam. Ez így sok volt egyszerre. Ellentmondás nem volt a hangjában, így csak annyit mondtam, hogy oké. Kiderült, hogy Dex-nek hívják, 20 éves és hogy délután kezdjük a gyakorlást. Igen, jó sokáig ki voltam ütve.
-Lara, gyere le az emeletről, mert megyünk edzeni!-kiáltott fel Dex. Lementem, majd elindultunk az erdőbe.
Az első héten minden egyes alkalommal futottunk. A hét végére majdnem utolértem Dex-et. Jó volt őt nézni  izomtrikóban.😏 A következő héten az erőmet kritizálta. Súlyzóztunk és azt mondta jövő hétre lesz egy meglepetése. Mire elkezdett fejlődni a karizmom, addigra elérkezett a meglepetés napja.
-Itt az ideje, hogy tisztában legyél a te és az én képességeinkel is.-szólalt meg.-Először bemutatom az enyéimet. Rohanj el valamerre és csinálj valamit. - Tettem ami mondott, elfutottam és leültem a fűbe, majd mutattam egy számot az ujjaimon és ezt letakartam a pulcsimmal. A fejemben hallottam a következő mondatokat:
Az első képességemre, valószínűleg már te is rájöttél, azaz tudok másokkal gondolatban kommunikálni. A második képességem pedig, hogy átlátok a tárgyakon és élőlényeken. Kivéve az embereken. Mintha átlátszó lenne minden. Látom, hogy kettőt mutatsz a pulcsi alatt lévő kezeddel, de nem látom azt a kezed amelyikkel a hajadat igazítottad. És most elmondom te mire vagy képes.