10. Élet
Ahogy ezer csillag fent az égen, úgy csillog most még egy,
És ha felnézek a fénybe, őt látom ott képzeld.
Megpecsételt titok számomra az élet.
S néha megbotlom benne képzeld.
Jön netán egy nagy lavina,
S elsodor tavat, hidat,
Megrenget eget s falat ,
Majd újra elcsitulva hallgat.
Ez eltér a többitől, mert igazán 10 évvel ezelőtt írtam, amikor még kis csimota voltam, de gondoltam, kiteszem a többi közé, ha már megtaláltam. :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro