Szerelem
Csillagok ragyogják lépteid
fényes úton járva,
Táncolva a holdfénynél
útra kélve, járnak.
Kézen fogva az égen szállunk,
Lassan keringőzve,
Szállva széllel szembe is
lassan kergetőzve.
Lépteink nyomában
útra kél a hajnal,
Engedve a szónak,
Elindultunk halkan.
Megtaláva az utunkat
suhanunk a tájjal,
Lassan elámulva
Ballagunk a nyájjal.
Fent a fellegekben
Gyülekeznek felhők,
Lent a völgyek mellett
Elájult egy felhő.
Sűrű köd lepi el,
most a meleg tájat,
Lassan elhaladva,
Ballagtunk a nyájjal
Haza érve ketten,
Fent a fellegekben,
Táncolunk a Holddal,
Újra szerelemben.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro