Szabadság
Lassan elámulva látom,
Lassan belátva én, áldom,
Ez nem mehetne így tovább,
Hisz meghalt a nyár, nincs
Is tovább.
Elhangozva dalod látom,
Elcsendesülve én is áldom,
Kilendülve ablakon szállok,
Hisz nincs már tovább és kell
a szabadság.
Sötét égben mostmár látom
Száz meg száz csillagot áldom,
Leérkezve felis szállok,
Téged látva meg is állok,
Ez a szabadság.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro