Maszkod tartva
takarod az igazad,
Szívedbe marva
hazudod az igazad.

Kusza szavaidat
átok ki hallgatja,
becsmérlet szívedet
Senki se láthatja.

Keskeny ösvényed
most ki van takarva,
szennyes lelkedet
Senki sem irthatja.

Becsetelen alakod
Örökké megmaradt,
Szét tépett emléked
örökké megragadt.

Meghallom nevedet,
Elkap a félelem,
Telefont meg hallom,
Elkap a rohamom.

Este a félelem,
Majdnem felemészt,
senki sem vitatja
Elment a józanész.

Riadtan felkelek
sötétben ragadva,
Telefont felkapva
keresem az igazat.

Elvéve maszkodat,
Szakítom meg alakod,
Csezd meg te kín alak,
Eláslak fű alatt.

Vége az álomnak,
Többet nem láthatlak,
Nyugtatom magamat,
Nem lesz már rém alak.

Rémes álmot kizárva,
Gondolok a jóra,
Minden szép álmot
Megragadok mától.