Apró lángok vagytok mind,
Apró üvegekben.
Szép fényt árasztotok mind
csak mindig én nekem.

Hogy ha rossz kedvem is volt,
Megírtam egy verset,
Rögtön páran kapcsoltak,
Ìrtak: Minden rendben?

A Lelkem csendje az ti
vagytok, kedves, apró
társaim. Ezt köszönöm
Kedves Jamesek nektek.

Mikor Más bajom is volt,
Ti segìtetetek,
Rögtön megint Tavasz volt,
Fényeim a csendben.

Sokszor depis verseim,
Kiáltások voltak,
Rengetegen hallották,
Köszönöm ezt sorra.

Fényesen ragyogjatok,
Minden féle helyen,
Viharban, így Ketten már
Csendélet a lélek.

Királylányként éreztem,
Minden vote-om után magam.
Köszönöm a csillagot,
mit lehoztatok minden nappal.

Ezzel a versel befejezném,
Ezt a kedves könyvet,
Sok-sok része után tényleg,
Szivárvány feletti lettem.

*afrasztikus a képet lehet még párszor lopom...

Ez lenne a záró versem és egy másikat megtalálhattok hamarosan Lélek hangok címmel♡*