Egyedül
Fájdalmasan ordítok,
Senkisem hallja.
Erőtlen sikítok
De senkisem hallja.
Lassan megtörve
senki sem látott.
Fénytelen elveszve,
Csak a halált várom.
Majd a felhők
Elvisznek,
Erőtlenül
Eltünnek,
Akkor majd
Megnyugszom,
Dalolva ásítok és
Majd erős leszek.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro