Tündérként tengeti napjait,
Ezüst, sárga, barna,
Kék fényben haladva angyali,
Lila, kék és arany.

Szépséges ruhája világít,
Vörös, barna, piros,
Halkan suhogva csillámlik
Réz, lila és barna.

Elkallódik messze földre,
Zöld, barna és sárga.
Lágyan énekli a földnek,
Kék, ezüst és arany.

Nem hallja meg Őt az ember,
Süket, néma, csendes.
Pici hangja nem nekik szól,
Szól a rengetegnek.

Előjő már az ott lakó,
Róka, béka, medve,
Hallgatják az andalító,
Halk, szép, énekeket.

Lassan jön most már az este,
Fakó, narancs, lila.
Haza fele tart most már Ő,
Pici, szép és kecses.

Szépséges ruhája világít,
Ezüst, sárga, barna,
Halkan suhogva csillámlik,
Fehér, lila, arany.

Égnek már a lámpák nála,
Sárga, narancs, vörös.
Lassan alszik el a párnán,
Halk, csendes és örök.