Összeomlàs
Itt a végzetem,
Hàt ìgy érne véget?
Ennyit ér az életem,
Màr semmi sem éltet.
Egyedül maradtam,
Összetörve,darabokra hùlva.
Csak egy tàrsat akartam,
Egy àlom hùlt a mùltba.
Élek vagy halok,nem szàmìt,
Csak bàr ne egyedül.
A szenvedés nem tàgìt,
Màr fàj,kegyetlenül.
Miért kell szenvednem,
Miért nem vetsz ennek véget?
Mit tedtem ellened?
Csak hadj megalni végre.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro