Hogy el mentél búcsú nélkül fáj nekem az élet,

Mást nem teszek csak siratlak, hívlak vissza téged.

Minden dalom oly kesergő

Szomorú mint nyárfa erdő mikor húll levele

Vad virágos vén temető falú széli földre.

És sem fogok elbúcsúzni úgy halok meg érted.

Amikor majd nálad nélkül megöl az élet.

Két kezemet összefonva,

Ajkam majd a neved mondja s elrepül a lelkem,

Nem búcsúztál ne is siras... majd akkor meg engem.

1920. április 19.