Reménytelen
,,Szinte a fájdalom ordít belőlem,de mégis elfojtom és megyek némán tovább,mert egyre közeledik a cél. Akárhányszor néztem abba a megrepedt tükörbe,s az a megfásult tekintet néz vissza rám,amiből már egy csepp remény sem csillan fel."
Elfecsérelt lehetőségek
Elárultak a legváratlanabb pillanatban,
Abban a percben fordult át a világnézetem önközpontúvá.
Megbántottak verbálisan szinte mindig,
De galádul megmutattam a világnak,
Hogy engem nem lehet megtörni.
A saját életem vált azzá a csatatérré,
Amit a lelkem tisztaságának fénye bánta,
És kételkedve nézem ezt a pénzhajhász világot,
Mert az emberek,
Akik ebben a hitben élnek,
Azok sosem lesznek elveszve reménytelenül.
2022.08.21. 20:29
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro