Oly sok évet voltunk együtt, hogy megloptad lelkem de kegyetlenül.

S csodálkozom is, hogy felálltam rövid időn belül.

Bár van pár utóhatás együttlétünknek de már gyógyulok belőle.

Néha még rácsodálkozok barátom szavaira s eszembe jutnak amit mondtál de ez egyre kevesebbszer történik meg.

Nincs már az, hogy lefagyok és nem szólalok meg .

Mert veled ellentétben nem ítélnek meg annyira mint te valaha is tetted.

Nem intek búcsút vagy ilyesmi hiszen mindennek is egyszer vége lesz mint ennek a versnek is.