A világ kapuja
Elhatároztam magam,
Hogy teszek egy sétát
És megmászom
A közeli hegy csúcsát.
Olyan magas nem volt,
Hogy megmászni se lehessen,
Környezetét azonban
Megnézni meglehessen.
A lábán füstölt
Egy picike kis falu.
Pici volt- ez nem kétség-,
Mégia vudám hangulatú.
Mint ahogy a cinke szállt az égen,
Úgy másztam a hegyet,
S álmodozva kergettem
Futkosó fellegeket.
Találkoztam kedves kis
Őzbarátommal,
S feltöltődtem nagyon
Az ottani kis hangokkal.
Esteledett már,
Mikor felértem a csúcsra.
Kis túrámat megtettem
A hegyre feljutva.
Egyedi látványt láttam
Hegyünknek a csúcsáról:
Naplementét láttam
A világ kapujából...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro