Lángoló égbolt

Lenyugvóban van a nap,

S amit maga után hagy:

az emlékáradat.

A rengeteg víg dolog

Agyadban állandóan mozog,

S lebontja váradat.

Előtör a sok emlék,

S a hiábavaló remény,

mi letöri szárnyadat.

Mindenre emlékszel,

S nem éred fel ésszel,

miért vagy te áldozat.

Baljós gondolatokkal,

S a lángoló égbolttal

eljön az alkonyat.

Jön, majd elhalad,

Az emlékáradat megszakad,

S megnyered harcodat.

Eltűnik a láng az égből,

S a feneketlen, sötét éjből

felragyog a pirkadat.