Véres tőr,
fehér nárciszok.
Az élet öl.
Mondd meg, hol vagyok.

Sötét mosoly.
Sikoly, mi elhal.
Hol vagyok, hol?
Elnyel a zsivaj.

Repedt erek.
Fehér hegek.
Sebek. Fáj még?
Mintha nem is látnék.
Már nem rettegek.

Az élet áll,
s a víg halál
kapumon már zörget.
Megiszom a csöndet.
Mérgedből, barátom,
kelyhembe tölts.
Őrült lettem vajon,
vagy csupán bölcs?