Féltem, csak én szeretlek!
Futni akartam, tőled távol.
Kézen fogtál, s magadhoz öleltél
Többé már nem akartam futni.

Kerestelek, megrémültem.
E gondolat, melyben már,
nem vagy mellettem
Mintha csak meghaltam volna,
s mikor elvesztem, fogtad kezem,
s kivezettél, többé már
nem voltam egyedül.

Romokban hevert bennem minden,
egy pillanat alatt hoztad helyre,
mit éveken át építettem.
S most már lélegezni is fáj
ha nem vagy mellettem.