Szeretni akartam valakit, aki ezt sosem tudta viszonozni, valaha szerettem valakit, aki ezt sosem viszonozhatta, s mintha eme szív átka volna e világ összes viszonozatlan szerelme s annak fájdalma.

Valaha szeretni akartam valakit, aki túl korán ment el s így nem tudtam őt szeretni, valahol egyszer talán rám is rám találsz egyszer..

S mint ha több hang nem jönne már ki, s mondd hogy mondjam el neked mit érzek? Oh ez a szerelem, eme szív egyetlen átka, hol mindig összetörsz, s egy lélek kétségbeesetten kiált, de hang nem jön már..

Mintha meg némultam volna, s többé szeretni se szerethettem, s ez úgy fájt a lelkemnek hogy bele halt s egy idő után mintha vége lett volna mindenek s többé már a nap sem sütött rám, így éreztem magam egyedül egy világban hol minden fájt.