Kényes téma.
Mindig kérdezik:
"És miket szeretnél csinálni,
mielőtt meghalsz?"

Én olyankor csak
megvonom a vállamat.
"Csak egy dolgot...
Ülj le, most mesélek neked."

Úszni.
De nem akárhogy.
Sellő uszonnyal
a tenger mélyén.

Szaltózni a víz alatt,
csókot adni egy bohóc halnak,
miközben a víz átöleli a testemet.
Megnyugtató és gyönyörű.

Egy szilkán ülve
nézni a naplementét.
Miközben néha
megcsapom az uszonyommal
az ülőhelyemet.

Megmenteni egy
vízbe fulladt férfit,
majd kihúzni a partra
és addig ott maradni vele
amíg fel nem ébred.

Látni akarom az arcát,
amikor meglát.
Uszonnyal.
A hitetlenkedő szemét,
hogy sellők léteznek.

Mert léteznek.
Mint ahogy tündérek,
koboldok, angyalok
és démonok is.
És a kicsi Nessy.

Úszni a többi sellővel.
Villával hajat fésülni,
hajóroncsok között siklani
és az ott talált
érdekes tárgyakat
begyűjteni.

Gyerekesnek tartod?
Hát, ez van.
Én még gyerek vagyok,
és örökre az is leszek.
Addig jó, amíg álom világban élünk.

Én nem kívánok egyebet,
csak ezt.
És ha te ezt nem érted meg...
akkor te
egy nagyon szomorú ember lehetsz.

Sajnállak.
Mint ahogy azt is sajnálom,
hogy ez a kívánságom
soha nem fog megvalósulni,
mert túl gyerekes és abszurd.

2017.04.17.