Elég furán néztek rám a kórházban. Körbelengett az alkoholszag, félig összetört arc és az oldalamon egy maffia főnök. Mondanom sem kell, hogy a nővérke, aki a vizsgálatot végezte, le sem bírta venni a szemeit Ianről.
-Talán helyet cseréljek az úrral, vagy szán két percet rám is? - kénytelen voltam megjegyezni a dolgot. -Teljesen jól érzem magam. Csak egy megerősítést kérnék a kísérőmnek, hogy ez tényleg így van.
-B..bocsánat.-kezd el habogni.-Elvégzünk egy rötgent, utána , ha nincs panasza, nem tapasztal szédülést vagy hányingert, haza is mehet.- azzal ki is ment.
 -Nem értem minek ez a nagy felhajtás.-de hiába is mérgelődtem. Nem tágított. Elvégezték a vizsgálatokat. A doktornő nemsokkal késöbb bejött az eredménnyel, és közölte nincs komolyabb probléma, haza is mehetek. Kaptam fájdalomcsillapítót és már ott sem voltunk. Kifelé menet szintén elég nagy figyelmet keltettünk. Sok sikert értem el a munkában és ez nagy figyelemmel jár, de az sem csillapít a dolgon, ha Sebastian Gonzálessel az oldalamon és összetört arccal látnak karöltve. A táj elmosódott mellettünk, a házak sorra követték egymást, mígnem csak a messzeség vett minket körül, Csodálatos környéken terül el a birtok, ahol Sebastian él. Se egy szomszéd, se egyéb nagyvárosi zajok. Csak a természet. Csicsergő madarak és a friss levegő. Egy hatalmas palotában él a kislányával, Saraval.Hatalmas épület, mesébe illő kerttel és kilátással a tengerre. A kovácsoltvas kapu kinyílt előttünk és végig hajtottunk a kavicsos bejárón egészen a bejáratig. Márványlépcső és barokk stílusú oszlopok ölelték közre a bejárati ajtót. Jártam már párszor itt, de szerintem a negyedét sem láttam, annak amit ez az épület magában rejt. Kikapta a holmimat a kezemből és az emeletig meg sem álltunk, ahol aztán egy hatalmas szobába kísért.
-Az én szobám közvetlen a szomszédban van, ha bármire szükséged lenne. Érezd otthon magad. Van itt egy közös fürdő. A szekrényekben találsz mindent, ami csak kell. - tétován állunk egymással szemben. - El kell mennem egy találkozóra, de sietek vissza. - csókolja meg a homlokom. Behunyt szemmel élveztem a pillanatot, ugyanis régóta nem volt részem ilyen gyengéd gondoskodásban. Becsukta maga mögött az ajtót, én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal. Nem nagyon tudtam lekötni magam semmivel, így a teraszon kötöttem ki. Nem tudtam betelni a látvánnyal. Az ablakom alatt helyet kapott egy kényelmesnek tűnő hintaágy. Leültem és csak néztem a fodrozódó vizet. Aztán a könnyeim ismét útnak indultak. A többire nem emlékszem. Egyszer csak álomba szenderültem. 

Sebastian szemszögéből :Az első gondolatom az volt, hogy valaki az életére tört. A tudat, hogy bármi komolyabb történhet vele megrémített. A munkája elég sok bajt jelenthet. Az a sok gazember, akiket már rács mögé juttatott bármikor készülhetnek ellene bármivel. Mikor megláttam és elmondta, hogy mi történt, már az ötleteket gyűjtöttem, hogyan is nyírjam ki azt a férget. Rossz volt így látni. Mindig csupa derű és vidámság. Amióta csak ismerem, nem tudom kiverni a fejemből. Kívül és belül is egyaránt gyönyörű. Férfiból vagyok, ezért párszor már eljátszottam a gondolattal milyen is lenne ha az enyém lenne. Sokszor kihúzott a bajból, amit nem tudok neki eléggé meghálálni. Sok nő megfordulhatna nálam, de nincs ínyemre, hogy vad idegen lófráljanak a házamba ki és be. Van egy kislányom, öt éves. Állandósságra van szüksége, nem jó példát mutatnék neki azzal, hogy minden alkalommal mással látna. Nem szeretném, ha ezt a példát követné. Vezetek egy bárt a város szívében. Elég felkapott és közkedvelt hely. Történnek változások, hogy ez így is maradjon, ezért kellett összehívnom az embereimet. Nehezen léptem ki a házból, tudván, hogy a hőn áhított nő, akit évek óta csodálok és szeretek, összetört szívvel itt van és magára kell hagynom. De kell egy kis idő, hogy összeszedhesse magát. Általában nem mutatja ki az érzéseit, és tudom, hogy ez most a legnehezebb időszak lesz az életében. Túl sok idejét pazarolta erre a ficsúrra. Nem tudtam megfejteni soha, mit is lát benne, de nem tudtam lerombolni a róla alkotott képét, hisz boldog volt. Mindig azt akartam, ami neki a legjobb. Ha ez azt jelentette, hogy barátként lehettem csak mellette, akkor azt is tettem. Támogattam mindenben, hisz ezt tesszük ha szeretünk valakit, nem igaz? 
A szórakozóhely nyüsgött a dolgozóktól. Mindenki tett-vett, ugyanis nemsokára nyitás. Folytak az előkészületek, de most nem foglalkoztam mással csak a megbeszéléssel, gondoltam gyorsan lerendezem és már sietek is haza. Igen, ez nem így sikerüt. Az irodámban vártam, hogy megérkezzenek az üzletvezetők. Helyette csak ordibálást hallottam kintről, majd kivágódott a bejárati ajtóm, de cseppet sem azok jöttek, akiket vártam. 
-Nicolas. Micsoda kellemes meglepetés. -gombolom be az öltönyöm, ahogy felé tartok.
-Hol van? - szinte tajtékzik a dühtől.
-Kicsit fogalmaznál konkrétabban? Kit is keresel?-dőlök háttal az asztalomnak.
-Ne játszd a hülyét. Mindig téged keres elsőnek, ha történik valami. Visszamentem, de ő nem volt sehol. gondoltam, te tudsz segíteni.
-Miért is segítenék neked bármiben is? Ha az emlékezetem nem csal, mi sosem voltunk olyan viszonyba, hogy szívességet tennék neked. Ez jelen helyzetben pedig még inkább így van. 
-Mindig féltékeny voltam a kapcsolatotokra tudod?  Van köztetek egy olyan kötelék, amit nem tudok hová tenni. Akár hányszor találkoztatok, mindig csak arra tudtam gondolni, hogy megcsal. Mindig voltak kifogások, hogy éppen miért nem ér haza időben. Légy őszinte. Hányszor kúrtad meg? 
-Jobban jársz ha most elmész. Nem vagy olyan állapotban, így ennyi előnyt adok, de ha még egy szót szólsz Lináról és tiszteletlen vagy, úgy hogy ő itt sincs, nem köszönöd meg amit tőlem kapsz.
-Nem olyan kis prűd, mint amilyennek látszik. Durván..-és nem bírtam tovább. Teljes erőmből behúztam neki. A padlóra került. Csak nevetett. 
-Csak ennyi? Ne vedd magadra, tudnék adni pár tanácsot.-kel fel, de nem bírtam megállni. A gallérjánál fogva a falhoz taszítottam és sorra vittem be az ütéseket, mire Mario, a jobb kezem szedett le róla, a biztonságiak pedig vitték is kifelé. 
-Haver, itt meg mi történt? Elment az eszed? Ez nem Nicolas volt? Cat tuti ki fog bukni.-jár fel-alá a szobában. 
Beavattam, hisz a legjobb barátom is. Ő pontosan tudja, hogy hogy is érzek Lina iránt.