Sophie

Másnap reggel, mikor felébredtem egy üzenet várt. Kora reggel küldte Harry.

Harry: Szia Hercegnőm! Akadt egy kis munkám, csak este tudok átmenni hozzád.
Csók: H

Elmosolyodtam, majd visszapötyögtem neki egy rövid sms-t. Nagyon komolyan veszi a munkáját. Hatalmas tisztelet neki ezért. Örültem, hogy szólt távollétének okáért és nem éreztette velem, hogy felültetett. 

Lilyvel beszélgettem több, mint két órán át a délelőtt folyamán skypeon. Az egyetemről ismertem, szobatársak voltunk egy darabig. A legjobb barátnőmmé vált. Ő óvónőként dolgozik egy óvodában. Mily meglepő nem?  Óvónő az óvodában. 
Harryről meséltem neki csak, a farkast meg sem említettem. Bolondnak nézne. Én is annak nézném magamat, ha hallanám.

- Annyira örülök nektek! Figyelj csak Cicc, nekem most mennem kell, de majd beszélünk.-búcsúzkodott- Ez a hülye lakótársam megint el fogja állítani a meleg víz kondenzátort, de megölöm, ha megint jéghidegben kell fürdenem 2 napig. 
- Okés, puszi!
Jason írt napközben egy e-mailt, miszerint hamarosan haza tud jönni. A tárgyalás jó úton halad. Ha minden stimmel a hétvégére itthon lehet.
Ennek nagyon örültem. Már nagyon hiányzott.

Bevásárláshoz készülődtem, mikor a bejárati ajtón kopogtak. Kíváncsian nyitottam ki az ajtót. Egy közép magas, rövid fiúsra nyírt hajú nő állt velem szemben. Farmert viselt kék magas sarkúval és hófehér inggel.
- Dr. Grey?-mosolygott rám
- Igen!-bólintottam
- Üdv, Nora Clarke vagyok! Revensberg polgármestere!-nyújtotta a kezét
- Üdv!-viszonoztam a kézfogását- Kérem, fáradjon beljebb.-tártam ki az ajtót előtte
Furcsáltam, mit kereshet itt a város vezetője. Ráadásul nem pont így képzeltem el a polgármestert. Szimpatikus volt már most. 
- Nos, amiért jöttem.- kavargatta a kapott kávéját- Ma reggel felmondott a város házi orvosa. Megmondom őszintén teljesen kétségbe vagyok esve. És arra gondoltunk, hogy Ön elvállalhatná, míg nem kerítünk valakit erre a pozícióra, mivel tudom, hogy Ön csak a nyár végéig tartózkodik itt.

- Honnan tudja?-akadtam ki teljesen jogosan

- A bátyjától érdeklődtem Ön után. No, meg Revensberg nem egy túl nagy városka, itt mindenki ismer mindenkit doktornő. 

Átok a kis városokra és a sok pletykafészekre. 

- Szóval, elfogadja az ajánlatomat? Természetesen csak addig, amíg nem találunk valaki mást. Itt van a fizetési ajánlatom, illetve egy teljesen felszerelt rendelőt kap, asszisztenssel és rugalmas munkaidővel. Természetesen ha elfogadja. 

Azt hittem kiesik a szemem a helyéről a fizetési papíromat meglátva. 

- Öhm...a tizedes vessző jó helyen van?-mutattam a papíron sorakozó számsorra

Nora felkacagott édesdeden, amitől én is akaratlanul elmosolyodtam. 

- Természetesen helyes Doktornő, én magam írtam oda. 

- Hát...amíg nincs más...addig természetesen elvállalom!-bólintottam
- Hát ez remek!-vidult fel- Ha gondolja megmutatom a rendelőjét. Elég heti 2x bent lennie 8 órában, de mint mondtam rugalmas a munkaideje. Adunk céges telefont is, amin a betegek hívhatják csipogóval együtt.  A papírokkal kérem holnap fáradjon be a hivatalba.
- Rendben!-bólintottam- Kérdezhetek valamit Polgármester asszony?-sétáltunk kifelé a házból

- Mondja csak Kedves.-mosolygott rám folyamatosan

- Miért szavazz nekem ekkora bizalmat ilyen hamar? Mármint jól esik igazán, de nem értem.

- Dr. Grey. Ez egy rendkívül kisváros, mindenki ismer mindenkit, ahogy már elmondtam. Valamint Ön után érdeklődtem az egyetemen és kiváló ajánlásokat kaptam a professzoraitól, innentől kezdve nem láttam akadályát az Ön felvételére. 

Teljesen elpirultam kijelentésétől. Igazán jól esett, hogy ennyire dicsértek a professzoraim a hátam mögött. 

Heti 2 rendelést ki lehet bírni. Nyáron amúgy sincs sok megbetegedés.
A polgármester autóját követtem Jason terepjárójával. A rendelő a város központjában állt. Mindössze egy váróból, 1 rendelőből, 2 mosdóból és egy konyhából állt. Modern, fiatalos volt. A legmodernebb felszereléssel, ahogy Nora mondta. Jó nagy barom volt az orvos, hogy itt hagyta.
- Megfelel Önnek?-pillantott rám Nora
- Tökéletes!
- Nos, ha holnap sikerül minden papírt elintézni, akár a héten munkába is állhat. Tessék itt vannak a kulcsok!
- Remek!-vigyorogtam rá
A hirtelen jött sikertől kisebb szédülés jött rám. Az asszisztensem egy fiatal lány lesz a polgármester asszony elmondása szerint.
Jasonnek és Harrynek is írtam egy-egy sms-t, amiben tájékoztattam őket a sikeres munkavállalásomról.
Este Harry karjaiban néztem a tv-t. Egy valami halál ócska film ment. De nem érdekelt, ugyanis vele voltam. Kukoricával tömtük egymás száját.
A reklám alatt hozzám hajolt és megcsókolt. Azonnal reagáltam rá. Még szorosabban magamhoz húztam, mire végig fektetett a kanapén. Már lehúzta a felsőmet, mikor riadtan hátrált.
- Ne siessük el!-puszilta meg az orromat, mire elpirultam- Nem arra kellesz nekem. Vagyis arra is, de érted na.- zagyvált összevissza
Elnevettem magamat és most én csókoltam meg.
- Tudom!-öleltem magamhoz- És ezt nagyra értékelem!
Az üres kukoricás tálkákat kivittem a mosogatógépbe. A teraszra kitekintve nem láttam Vincentet. Kezdtem aggódni érte. Két kéz simult a hasamra hátulról. Göndör fürtjei a fülemet csiklandozták.
- Mi a baj Baba?-puszilt a nyakamba, mire libabőrös lettem
- Aggódom. Vincent nincs itt! Remélem nem esett baja!
- Hidd el nekem nincs semmi baja! Lehet, hogy elment vadászni. Ne aggódj!
Nagyot sóhajtottam, végülis Harry jobban tudja merre járhat. Ő jobban ismeri, mint én.
- Én megyek lassan!-búcsúzkodott immáron 11 körül
- Harry!-szólaltam meg- Nem alszol itt? Nagy a ház...és nem szeretek egyedül lenni!-hajtottam le a fejemet
- Ezer örömmel tenném Baba, de mennem kell lassan. Még van egy kis dolgom.-nézett az órájára- De majd hívlak.
Forró csókot váltottunk a ház előtt. Ez a férfi teljesen magába bolondít.
Éjjel kettőkor telefon csörgésre ébredtem.
- Ki az a idióta nem normális, aki még vezetékes telefont használ?- morogtam a lépcsőn lefelé lépkedve.

Halihó!

Remélem tetszett nektek ez a rész is!

Köszönöm ismételten a szavazatokat és a kommenteket! Édesek vagytok!
A hozzászólásokat, észrevételeket továbbra is várom!

Sok, sok puszi és ölelés!
Nola