Kérdésére nem tudtam válaszolni, mivel az asszisztense ott téblábolt folyamatosan. A doki ezt hamar észrevette és kiküldte. A nő morogva távozott. Lassan megráztam a fejemet, majd visszatértem a velem szemben ülő férfihoz.
- A bátyám hatalmas bajba került emiatt a nő miatt. Szerinte ő a vérszerinti apja a gyermekének. Ennek szeretnék utána járni.
- Ugye tudod, hogy ez illegális?-dőlt hátra a székébe
- Fontos lenne!-hajoltam előre
- Megnézem mit tehetek!-állt fel- De drága móka lesz ez nektek lányok!
Ezután az akták között kezdett el keresgélni. Nem értem miért nem a gépen vannak vezetve az adatok. Nem a XX. században vagyunk.
Idegesen dobogtam a lábammal, mire Melissa óvatosan rátette kezét a térdemre, jelezve, hogy hagyjam abban, merz idegesítő. Zavaromban a kezemet kezdtem el piszkálni. Egy örökké valóságnak tűnt, mire talált valamit John.
- Itt vannak az aktáik!-tette le elénk a padra- A legutóbbi vérvétele múlt héten kedden volt.
- Meg tudjuk nézni a baba DNS-ét?
- Azt mondja,hogy...
A gépén kezdett el kattintgatni. Remélem nem most guglizza ki a wikipédián, hogy mit lehet és mit nem.
- Elméletileg igen, most már lehet. A különböző betegségek kiszűrésénél vehetünk mintát a kicsitől. Az apától van DNS minta?
- Nektek nincs?-kérdeztem vissza
- Nekem miért lenne?-tárta szét a karját
- Nem tudom!-kezdtem kétségbeesni- Mert szülész vagy?
- Nyugalom!-szólalt meg mellettem Melissa most először mióta itt vagyunk
Nem tudtam józan ésszel gondolkodni. A bátyámról van szó. Az egyetlen élő rokonomról, akit a vőlegényem ki akar nyíratni. Micsoda karácsonyunk lesz! Éljen a családi szeretet.
- Mit akarsz John? Bármit megkapsz!
A telefonom csörögni kezdett a táskámba. Zayn neve villogott a kijelzőn. Tudván tudja, hogy most hol vagyok. Biztosan csak csekkolni akar. Ha végeztem felhívom.
- Bármit?-vigyorgott ránk önelégülten
De egy undorító alak. A szép külső mögött egy romlásnak indult belső van. Együttérző pillantást küldtem Mel felé.
- Egy vacsorát akarok!-mondta ki
- Bocsi!-húztam el a számat Melre nézve
- Veled!-bökött rám
- Tessék?-csattantam fel Melissával egyszerre
Szerintem nem ugyanazon az ok miatt hördültünk fel. Az asszisztensemnek tetszett a férfi, bármit is mond. Nekem meg ott van a vőlegényem, akit imádok, szeretek. Ez a kis csikasz nyikhaj szóba sem jöhet.
- Egy vacsora! Csak ennyit kérek! Nos?
- Mennyasszony vagyok John!-mutattam fel a gyűrűmet, amit azóta le sem veszek az ujjamról
- És? Csak egy vacsora. Nem randi!
- Akkor mi értelme?
- Értelmes nőnek tűnsz. Szeretnélek megismerni! Szóval? Áll a vacsora?
- Mikorra leszel kész az anyaggal?
- 3 nap lefutási idő.
- Jó, legyen!-adtam be a derekam
Ha Harry ezt megtudja kinyír engem is, de Jonhról ne is beszéljünk. Édes istenem csak ezt ússzam meg szárazon!
- Ezt a büdös bunkó parasztot!-mentem ki morogva a kórházból
- Az!-füstölgött a méregtől Melissa
Egész úton felváltva bosszankodtunk Mellel.
Zaynnel le kell ülnöm megbeszélni, hogyan távolítsuk el Hazzát holnap estére tőlem.
- Holnap Mel!-öleltem meg őt a háza előtt parkolva
- Holnap!
- Köszönök mindent!-szorítottam magamhoz
- Nincs mit Soph!-szállt ki
Láttam rajta, hogy bántja ez a John ügy. Engem is. Hatalmas lelkiismeret furdalás gyötört Hazza miatt.
Délután 2-re értem haza. A csipogóm ma meg sem szólalt. Ezért felesleges lett volna bemenni a rendelőbe.
Leállítottam a motort, majd kiszálltam a járgányból.
- Hol a fészkes fenébe voltál?-vágtatott át a füvön Zayn dühösen
- A kórházban...tudod...a dokinál...miért?
- Gáz van!-szólalt meg ingerülten

Halihó Cukorborsók!

Itt van az újabb rész, remélem tetszeni fog nektek!
Kérlek írjatok kommentet és szavazzatok!
Puszi&ölelés:
Nola