Harold szemszöge:
- Gyere át! Sophie itt alszik!
- Rendben Alfa!-bontotta a vonalat
Jasont hívtam, hogy tudassam a testvére nálam van, és semmi baja, estére hazaviszem. Hosszas huzavona után egyezett bele.
- Mit tudtál meg?
- Vanessa is eltűnt azon az éjjelen, amikor Sophie. Aztán ugyanakkor kerültek elő. Nyomozgatni kezdtem Vanessa házánál, amit bérelt nem olyan messze innen. Néhány felvételt is találtam. Adj egy laptopot!
Gyorsan előkerítettem a fekete laptopot és az orra alá dugtam. Az idő csiga lassúsággal telt. A pendrive-ot bedugta, majd felém fordította.
- Készen állsz?
- Igen!-bólintottam
Magam sem tudom készen álltam-e rá. A felvételen jól látszott, ahogy Sophie belép a házba, majd egy férfi pillanatokon belül leüti. A méreg tombolt bennem. A felvételeket borzasztó volt végig nézni. Főleg mikor a pincében volt. A szívem szakadt meg.
- Megölöm!-sziszegtem
- Harry!-szólalt meg Zayn
- Kérlek vigyázz Sophie-ra!-csak ennyit tudtam kinyögni
- Ne csinálj őrültséget kérlek!-kérlelt a legjobb barátom
- Nem fogok! Levegőre van szükségem!
Kimentem a házból, egyenesen a rengetegbe vetettem magamat. Farkasként több kilométert futottam. Hajtott az adrenalin. Nem szabad elvesztenem a fejemet. Zayn szavak nélkül megértett. Tudta a lelke mélyén mit érezhetek. Hagyta, hogy elfussak. Hagyott gondolkodni.
A legeldugodtabb helyre mentem. Egy sziklás partrészre. Emberi alakba változva meztelenül ücsörögtem a sziklákon. Csak Sophie-ra tudtam gondolni. Az életemre. Az életem értelmére. Senki és semmi másra. Muszáj összeszednem magamat. Nem lehetek forrófejű. Fel kell nőnöm miatta. Egy tervet kell kieszelnem Vanessa ellen. Nem hagyhatom annyiban. De ehhez mindenekelőtt le kell nyugodnom.
A tenger felől áramló hűvös levegő segítségével sikerült kijózanodnom. A víz viszonylagos nyugalma átragadt. A lány, akit mindennél jobban szerettem a legbiztonságosabb helyén alszik. Ragaszkodik hozzám, mégha nem is emlékszik rám. Velem álmodik. Szeretem őt. Sőt! Ez több, mint szerelem. Az életem, a mindenem. Van még esélyünk. Ezt az akadályt is legyőzzük. Tudom, hogy engem akar! Engem szeret. Ha ennek vége, és visszatér az emlékezete megkérem a kezét. És Isten óvja azt, aki közénk mer állni. Ő csak az enyém! Az én Sophie-m. Senki másé.
Csak késő délután tértem vissza a házhoz. Jason autója állt a feljárón.
Mihelyst beléptem a házba, a reflexeimnek köszönhetem, hogy nem talált el az ökle.
- Jason! Fogd vissza magadat!-utasítottam
- Te büdös korcs! Elraboltad a húgomat! Azt hittem megölted! Erre hagyjam, hogy itt maradjon nálad?-kelt ki magából- Az, az egy szerencséd, hogy ma komoly melóm volt, különben már itt lettem volna!-sziszegte
- Jason! Nem ez a lényeg!-szólt közbe Zayn- Hanem rájöttünk, hogy Vanessa áll emögött az egész mögött
- Az meg ki a pöcsöm?-fordult a fekete hajú barátom felé
- Ülj le, mindent elmagyarázunk!
A vadász végighallgatott minket, megmutattuk neki is a felvételeket.
- Merre van?
- Állíts magadon!-toltam vissza a kanapéra- Nem kapkodjuk el! Pontos tervünk van!
A tervünkbe beavattuk, ő is társult a ma esti kis akciónkhoz.
- Sziasztok!-hallottam meg a világ legkedvesebb hangját.
Mindannyian felé kaptuk a fejünket. Zayn időközben lecsukta a laptopja tetejét. Okos fiú.
Ó te magasságos Názáreti Jézus. Ez a lány oltári szexi. A szívem vadul verni kezdett, a légzésem is felgyorsult. Azok a lábak, a szemei, a csókolni való szája.
Állíts magadon Styles! Torkoltam le magamat.
- Húgi!-ölelte át a bátyja- Jól vagy?- nézett rá kétségbeesetten, miután Sophie felszisszent érintésére
- Persze!-mosolygott rá
- Pakolj Eperke, hazaviszlek!
- De...-nézett rám segélykérően- Nem maradhatnék inkább Harryvel?
A szám majdnem tátva maradt. Tehát érez valamit irántam. Elmosolyodtam. Ez volt életem legboldogabb napja.
- Persze, hogy maradhatsz! Örülnék neki!
- Köszönöm!

Sziasztok Cukorborsók!
Köszönöm a sok kommentet! Imádlak titeket!
Át kellett kicsit írnom, mert a gépem és a telefoni változat nem egyezett sajnos!
Nagyon cukik vagytok!
Puszi&ölelés:
Nola