44.
Délben keltünk csak fel. Hazza nem volt mellettem.
Immáron az otthagyott ruháimba felöltözve baktattam le a lépcsőn.
- Az anyád picsáját!-szitkozódott- Hogy a medve masszírozzon meg este!
Most már tényleg érdekelt miért káromkodik ennyire. Majdnem elnevettem magamat. Mindenütt liszt és tojás volt szétdobálva. A kuka majdnem tele volt égett palacsintával. A farkasom mögé sompolyogtam és átkaroltam hátulról, majd tarkóját megcsókoltam.
- Szia Baba!-dörmögte imádnivaló hangján
- Jó reggelt! Min ügyködsz?-álltam lábujjhegyre, hogy válla felett átláthassak
- Palacsintát akartam neked készíteni.
- De édi vagy!-mosolyogtam rá
- Tudom!-vigyorgott rám pimaszul
Végül átvettem az irányítást, míg ő feltakarította a romokat.
Ebédünket az ajtócsengő szakította félbe.
Hazza a levegőbe szippantott, majd vékonyvonallá préselte ajkát. Kezét ökölbe szorította.
- Baba, maradj a konyhában. Csak akkor gyere, ha szólok!
- Baj van?-pislogtam rá értetlenül
- Csak egy nem vá...-a kopogás szakította félbe- Megyek, hogy vinne el az ördög!-dörmögte
Néhány morgást hallottam, de szavakat nem tudtam kivenni. A palacsintákat közben elkészítettem. Elmostam minden edényt, amit használtam.
- Soph!-szólt a konyhaajtóból Harry
- Igen?-töröltem meg a kezemet
- Engedd meg, hogy bemutassam neked Desmondot!
Megfordulva egy magas, fekete hajú, középkorú, sportos férfi állt velem szemben. Sötét szemét zavartalanul végig vezette rajtam. Ettől teljesen zavarba jöttem.
- Desmond, ő itt Sophie a barátnőm!
- Üdv!-fogtunk kezet
A férfi elmosolyodott, de ilyen ellenszenves vigyort életemben nem láttam még. Legszívesebben kifutottam volna tőle a világból.
- Nagyon csinos vagy Sophie!- mosolygott
- Szerintem menjünk is!-tolta ki szószerint Hazza a konyhából- Kincsem! Menj át kérlek Sethez!
Felvontam szemöldökömet, de tettem, amit mondott.
Seth már az ajtóban várt Zayn társaságában.
- Gyere be!-mosolyogtak rám
Szó nélkül bementem. Miután leültek a nappaliban, kérdőre vontam őket.
- Jól van fiúk ki vele!
- Mire gondolsz?-adta az ártatlant Zayn
- Ne játszd itt a hülyét! Ki ez a Desmond?-tettem csípőre a kezemet
- Én mondtam Harrynek, hogy az okos nőkkel vigyázni kell!-morogta az orra alatt Zayn Sethnek
A béta hangosan felnevetett és hevesen bólogatott. Nem szerettem, ha a bolondját járatják velem. Mérgemben toppantottam egyet. Utoljára 6 éves lehettem, mikor így toporzékoltam.
- Desmondnak és Harrynek üzleti ügyeik vannak!-kezdett bele Seth-De majd ő elmondja. Csak annyit kérünk tőled, hogy légy vele türelmes!
- Ennyi?-tettem karba a kezemet
- Ja!-bólintottak
- Borzalmasak vagytok!-toppantottam újra
A két fiú elnevette magát. A csipogóm hangja szinte visított a szobába.
- Ajaj!-néztem rá
- Mióta van a háziorvosnak csipogója?-nézett hol rám, hogy a szerkentyűre Zayn
- Mióta vérfarkasok léteznek!-vágtam vissza
- Ez fájt.-nevetett
- Mennem kell!
Ám ekkor esett le a tantusz! Nem a saját kocsimmal jöttem.
- El tudnátok vinni?
- Vidd ezt!-halászta elő Zayn a kocsikulcsot a zsebéből-De egy karcolás se legyen rajta.
- Értettem főnök!-szalutáltam- Harrynek megmondanátok?
- Persze!-bólintottak
Zayn gyönyörű metál kék mustángját vittem el. Ezt a címet sosem láttam még. Pedig már nagyjából betanultam az adatbázisból az összeset. A rendelőmet útba ejtettem, bepakoltam néhány szükséges gyógyszert, ami egy gyereknek kellhet. Egy kieső város részhez értem. Leparkoltam, majd a sárga társasházhoz mentem. Felcsengettem.
- Igen?
- Jó napot! Itt Dr. Sophia Grey! Ezt a címet adták meg nekem.
- Ó!-vidult fel a női hang- Már nagyon vártuk Önt!
A kapu rezzent és már be is mentem az ajtón. A lépcsőházban bűz uralkodott. Fogalmam sincs, hogy lehet így élni. A kezemet az orrom elé emeltem, hátha elmúlik a szag egy picit. A második emeletre baktattam fel. Hófehér faajtó, rajta Vanessa Rogers. Kettőt koppintottam, majd vártam.
Halihó Cukorborsók!
Itt az újabb rész! Köszönöm a sok kommentet és szavazatot! Ne hagyjátok abba!
Remélem ez a rész is tetszeni fog!
Puszi&ölelés:
Nola😙😙
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro