15./3.
Pillanatok alatt megcsapott a hűvös szellő. Mélyen belélegeztem, majd lassan kieresztettem, mielőtt végleg a hatalmába kerít a pánik. A bátyám ezúttal velem szemben ült le.
- Tudom, hogy ez most sok neked.
- Inkább SOKK!-hangsúlyoztam ki az utolsó szót
- Tudom.
- Folytasd! Hallani akarom most már!
- A temetésükön megjelent egy rendőr, aki felajánlotta, hogy kiképez vámpír vadásszá. 16 évesen természetesen igent mondtam.
- De te, honnan tudtad, hogy ők ölték meg őket?
- A nénikénk telefon beszélgetését kihallgattam a patológussal. Aztán kérdőre vontam, és kénytelen volt elmondani. Aztán megesketett, hogy neked nem mondjuk el.
- Szóval mindenki tudta!-vontam le a következtetést
- Igen! De olyan fiatal voltál Sophie!-simított végig a hajamon- Olyan ártatlan. Szóval 3 év alatt kiképzett. Cserébe a fiát korrepetáltam matekból.
Na ezen végképp felnevettem. Ez annyira groteszk. A gyereket matekból korrepetálja, míg a tanárát ölni képezi ki.
- Megtaláltad őket?
- Igen!-bólintott- Ők voltak az elsők.
- Remélem kínok kínjai között pusztultak el!-néztem dühösen a bátyámra
- Hidd el nekem, a legválogatottabb módszerekkel öltem meg őket. 2 hónap szenvedés után.
- Örülök!-ültem törökülésbe- Megérdemlik a mocskok!-sziszegtem- És New Yorkban miért voltál?
- Ott tényleg tárgyalni voltam. Semmi extra.
Nem tudtam elhiggyem-e vagy sem. Úgy döntöttem hiszek neki. Ha ezt elmondta nekem, akkor már tényleg nincsenek egymás előtt titkaink.
- Louist is megtaláljuk. Nem kell emiatt aggódnod. De a legjobb lenne, ha elmennénk itthonról pár napra. -zökkentett ki gondolataimból
- De, ha el akarod kapni nem lenne logikus itthon maradni? Úgyis itt keresne.
- Nem fog! Tudja, hogy mi lettem. Érzi a szagomból.
- Akkor most mi legyen?
- Nyugodj meg, Harryvel kitalálunk valamit.
Én csak bólintottam. Féltem. Nem csak magam miatt, hanem miattuk is. A szeretteim miatt is. Este előszedtem a dugi cigimet, amit mindig is vésztartalékként hordtam magamnál. Igazából kb fél éve gyújtottam rá, mikor Louist elhagytam. Most itt volt az ideje. A teraszon dohányoztam csendesen, míg Jason odabent aludt. Halk morgás törte meg a csendet. Vincent.
Halihó Cukorkák!
Itt a rész harmadik része, sajnos így engedte csak a drágaság! Nagyon hosszú lett, de a történet szempontjából fontos rész! Ne haragudjatok! Remélem azért tetszeni fog nektek ez a rész is!
Pusszantás és ölelés:
Nola
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro