A kocsi nagy sebességgel parkolt le a ház előtt és Violet gyors mozdulattal pattant ki belőle. A ház körül rendőrök és újságírók hada sorakoztak. Hajnali 6 óra 30 perc volt. Nem tudtak előbb jönni. Victorral sokat veszekedtek, ő mindenképpen maradni akart a szilveszteri bulira, nem vette elég komolyan a történteket, és ezért hajnali 2-kor tudtak csak elindulni. Violet átvágott a rendőrségi szalagokon, kikerülve az őt megállítani próbáló rendőröket. Berohant a házba, ahol egy újabb rendőr állta az útját.

-HOL VAN A LÁNYOM?!

-Asszonyom, kérem nyugodjon meg. Jonathan százados vagyok.

-LESZAROM, KI MAGA! HOL VAN A LÁNYOM?!

Félrelökte az útját álló rendőrt, majd követte a vérnyomokat fel a lépcsőn, végig a folyosón, egészen Scarlett szobájáig. Ott ült a lánya egy székbe kötözve. Egy rendőr éppen fotókat készített a helyszínről. Egy gyilkosság helyszínéről...

Violet odarohant lánya élettelen testéhez, és hangos sírásban tört ki. Végignézett a karján, majd elfordult lányától, és gyorsan a szobában lévő kukához futott, majd hányni kezdett. Miután a körülményekhez képest nagyjából összeszedte magát, újra Scarletthez rohant, és átölelte még egyszer, utoljára. Eszébe jutott milyen régen volt az utolsó alkalom, amikor ölelkeztek. Ekkor lépett be Victor, egy rendőrrel az oldalán.

-Nagyon szeretlek kicsim! Sajnálom, hogy ilyen anyád voltam. - mondta Violet, és ekkor vette észre őket a szobában. Felpattant, és egy hatalmas nagy pofont kevert le Victornak.

-TAKARODJ INNEN, TE FÉREG!

-Violet, úgy sajnálom...

-TAKARODJ!

Victor ezután szó nélkül kisétált, Violet pedig a rendőrre nézett.

-Asszonyom, fogadja őszinte részvétemet. Ez szavakkal leírhatatlan tragédia, ami itt történt. A tettes feltehetőleg egy másik gyilkosságot is elkövetett, egy másik holttestre is rátaláltunk ami lehet, hogy szintén vele hozható kapcsolatba. A fiú éjszaka egy kórházba próbált betörni, feltehetőleg még egy áldozat után kutatva. A kiérkező rendőrök, miután egy késsel hadonászva ellenállt, a helyszínen fejbe lőtték.

Violet pár pillanat után megszólalt:

-Maga is takarodjon a házamból, mindenki mással együtt!

Estére végre mindenki elhagyta a házat. Violet a fenti fürdőszobában lévő kádba forró vizet engedett magának. Egy ideig csak feküdt ott a gondolataival és könnyeivel küszködve, majd erőt vett magán, és a fürdőkád széléről kezébe vette az előre oda készített kést. Nagy levegőt vett, majd először egyik, aztán másik karján hosszába vágta fel ereit. Nem sírt, nem félt, egyszerűen örült. Örült, hogy most ő is csatlakozik lányához.