Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

tizenhetedik

Hermione
° ° ° ° ° ° ° ° ° °
A Roxfort egy csodaszép, tavaszi szombatra ébredt. Ahogy felültem az ágyamban és jólesően nyújtóztam egyet a fejembe ötlött, hogy ma Lump klub van, este 7-től. Igazából túlzottan nem érdekelt, de az feldobta a hangulatomat, hogy ezt az estét Dracó-val fogom tölteni.
A szokásos napirendemet követtem ma is.
Felkeltem és elmentem reggelizni, miközben Ginny-vel beszélgettem. A múltkori ‘estéje’ Harry-vel kifejezetten jól sikerült, emiatt a vörös barátnőm azóta is ragyog.
- ...és azt írta, hogy hiányzom neki, meg, hogy nagyon szeret. Jaj Merlinre, Mio! Egészen romantikus ez a fiú! - sóhajtotta Ginny két falat áfonya lekváros pirítós között.
- Örülök nektek! - tettem hozzá az unalomig ismételt, sablonos mondatomat. Félreértés ne essék, imádom őket, de Ginny hajlamos néha túlontúl sokat beszélni a sebhelyes fiúval való kapcsolatáról.
- Baj van? Talán untatlak? - riadt meg és öntött magának kávét, majd hozzá tejet is.
- Nem, dehogyis - nevettem el magamat. Szeretem hallgatni Ginny sztorijait, amúgy, csak néha túl sok nekem a ‘harryzés’.
- Ma ugye Lump klub van? - kérdezte Ginny.
- Igen, 7-kor kezdődik. Hívott téged is?
- Nem, a mostanira nem. Talán nem is érdekeltem annyira, csak ráharapott a Harry-vel való kapcsolatomra - vonta meg a vállát.
- Jaj, Ginny! Nem hinném, tehetségesnek tart - szúrtam a villámra egy falat epret. Ginny hirtelen felkiáltott.
- Nézd! Bagoly posta! - a barátnőm izgatottan várta, hogy Harry új baglya leejtse elé az aznapi szerelmes levelet. Ez hamarosan meg is történt, Ginny pedig elmerült az olvasásban.
- Én megyek is, tanulnom kell - álltam fel az asztaltól.
- Ne, ne menj! Gyorsan elolvasom és... - közbevágtam.
- Nem, nyugodtan olvasd el, úgyis tanulnom kell! - gyorsan megöleltem és kiléptem a Nagyteremből. Ahogy könyvtár felé lépdeltem, hátulról átkarolt egy kar.
- Ma még nem is köszöntél - búgta bele egy hang a nyakamba.
- Te se - forgattam meg a szememet és elmosolyodtam. Draco apró csókokat nyomott a kulcsontomra. Megfordultam és egy puszit nyomtam a szájára.
- Ennyi? - nézett rám sértődötten; olyan volt, mint egy durcás gyerek.
- Igen - vigyorogtam és átöleltem.
- Kikészítesz - suttogta. - Amúgy hová indultál?
- Könyvtár - mondtam és a fiú kezét magam után húzva elindultam az említett terem felé.
- Minek mindennap tanulni, baba? - unott tekintetét rám függesztette, ideges volt. Nem értettem a hirtelen hangulatváltozását; az előbb még egy infantilis, szerelmes kamasz fiút láttam, most pedig egy unott, mindjárt felrobbanó embert.
- Jól vagy? - kérdeztem.
- Persze - ne hazudj!
- Jó, oké - hagytam rá. - Na, gyere!
Draco felsóhajtott és hagyta, hogy a könyvtár felé húzzam őt. Az egyik hátrébb lévő asztalhoz ültünk le, majd egy bő 10 perc alatt összeszedtem a tanuláshoz szükséges könyveket és jegyzeteket.
Csöndben ültünk egymás mellett, én pedig a tanulás közben igyekeztem figyelmen kívül hagyni a szőke fiú meleg kezét a combomon.
Két órával később felálltunk az asztaltól.
- Akkor este 6:30-kor, a Griffendél tornyának bejárata előtt, a Dámánál - mondtam, Draco pedig magához húzott egy újabb csókra.
- Szeretlek - ajka simogatta az enyémet, miközben ezt a szót lehelte a számra.
Felmentem a hetedéves lányok szobájába és kiválasztottam a ruhámat. Egy méregzöld színűre esett a választásom, amelyet még anyától kaptam a 15 születésnapra. A ruha a térdem fölé ért, alul habkönnyűen, szinte áttetszően esett, felül pedig szorosan a testemre simult. Egy vékony ezüstláncot tettem fel, a fülembe pedig zöld köves fülbevalót. Végezetül cicásra kihúztam a szememet, a hajamat pedig egy konytba fogtam, amit egy ezüst hajtűvel rögzítettem, aztán a számra egy halvány réteg, szinte észrevehetetlennyi mennyiségű szájfényt kentem. Elégedett voltam magammal. Ahogy kiléptem a fürdőből láttam, hogy Ginny ül az ágyán és nagyban körmöl valamit. Felkapta a fejét.
- Ó! - ezt a szót formálták az ajkai.
- Ennyire rémes? - az arcom fintorba rándult.
- Merlinre, dehogyis! Gyönyörűen nézel ki, nem is tudom, hogy elmerjelek e engedni erre az estére Malfoy-jal - jött közelebb.
- Ugyanmár - kacagtam fel -, Draco nem olyan fiú. És mégis, ha esetleg megtörténne, én nem fogom bánni.
Ginny szeme az eddiginél is tágabbra nyílt.
- Azt akarod mondani, hogy... - kezdte a vörös hajú lány.
- Igen - szóltam közbe -, vagyis talán - indultam az ajtó felé.
- Jó szórakozást, Mio! Holnap beszélünk! - ölelt át jó szorosan.
- Szia Ginny! - a következő pillanatban már a lépcsőn baktattam lefelé. Átvágtam a klub-on, amit Dean Thomas hangja szelt át akkor.
- Hellóó, Hermione! Hová mész? Tök csini vagy! - ömlesztette rám a mondandóját a sötét bőrű srác.
- Szia, Dean! Lump klubba megyek, de most muszáj indulnom, elkésem! Később beszélünk! - integettem és átmásztam a portrén.

Draco
° ° ° ° ° °
A cetli nyugodtan pihent a zsebemben, de én egy cseppet sem voltam nyugodt. A fejemben lévő gondolatok nem hagyták élni, folyamatosan bennem motoszkáltak.
Nem akarlak elveszíteni.
Kellesz nekem.
Mert elkezdtem haladni egy jó irányba.
Szeretlek.
Elindultam a griffendéles torony felé. Csupán pár percet kellett várnom, hogy az én barna szépségem kilépjen a portré mögül.
Ahogy végigfutattam a szememet rajta, éreztem ahogy a szívem eszeveszetten dübörögni kezdett. A zöld ruha kellemesen simult az idomaira, de mégis könnyeden fedte a lány testét.
- Szia, baba - köszöntem és magamhoz vontam egy csókra. Egy jó hosszú csókra.
- Szia, Draco - tűrt a füle mögé a mogyoróbarna, hullámos tincset.
- Indulhatunk? - kérdeztem és kézenfogtam a lányt. Lehunytam egy pillanatra a szememet és próbáltam magamat lecsillapítani.
Nyugi Draco, mély levegő!
Óvatosan a lányra sandítottam, de hiba volt. Az ajkába harapva gondolkozott.
Szándékosan csinálja?!
Lumpsluck partijára érve rögtön üdvözölt minket a vén hordó, majd pedig bemutatott minket pár jól csengő névvel rendelkező hírességnek. Elkezdődött egy pohár pezsgő társaságában a bájcsevej, Lumpsluck pedig egymás után nyitott fel néhány manóbort.
- Táncolunk? - kérdeztem Hermioné-tól, aki lassan bólintott egyet és puha, de jéghideg kezeit az enyémbe csúsztatta. A tánctérre lépdeltünk.
Átkaroltam a lány derekát és szorosan magamhoz húztam. Hermione a nyakam köré fűzte a kezeit és a fejét a vállamra hajtotta. Beszívtam a lány rózsaillatát és végigsimítottam a hátán. Pár percig andalogtunk a zenére, majd helyet foglaltunk újból az asztalunknál. Leültem és töltöttem magamnak egy pohár vörösbort. Hermione lehajolt az asztal alá és felvett egy cetlit. Széthajtotta és elolvasta.
Baszki! A jó édes kurva életbe!
Hermione felváltva nézett a papírra, rám, majd újból a papírra. Nagy hévvel felállt, majdnem hátradöntötte a székét és se szó, se beszéd kiviharzott Lumpsluck irodájából.
- Picsába! - morogtam és utána rohantom. Ahogy kiértem a folyosókra, láttam, ahogy Hermione szinte fut.
- Várj már meg! - kiabáltam és szedni kezdtem a lábaimat. Szerencsére hamar beértem a griffendélest, akinek a szemei vörösben csillogtak.
- Ilyen piti játékot űzöl, Malfoy? Így akartad velem tudatni ezt?! - lóbálta meg a cetlit előttem. Azt a kurva papírfecnit, amit igazából oda se akartam neki adni.
- Megmagyarázom.
- Nem kell - szinte köpte a szavakat, de én megfogtam a kezeit és vettem egy mély levegőt.
- Csak hallgass meg! Ennyi, oké? Aztán szembe is köphetsz... - sóhajtottam lemondóan.
Csak most ne szúrjam el.
_________________________________________
Sziasztok!
Visszatértem. És igen, egy újabb függővéggel.😅
Remélem tetszett, ha igen akkor ⭐&💬, vagyis csak a szokásos, amit kérni szoktam.
Illetve, van egy nagy kérdésem, hogy mit szeretne a nép.

1. lehetőség: 20 fejezet plusz egy epilógus, csattanósabb kevésbé szirupos, vagy erőltetettebb véggel, gyors részekkel és részenkénti 1000+ szóval. Ha ezt választjátok, akkor a sztori max. 2 héten belül be lesz fejezve.

(hátralévő mennyiség: kb. 4000 szó)

2. lehetőség: 24 fejezet plusz egy epilógus, enyhén vontatottabb, nyálas részekkel (ugyanis valamit kell rizsáznom😂), egy kicsit lassabban érkező részekkel, de itt is meglenne az 1000+ szavas ajánlatom (ami amúgy mindig így van). Ha viszont ezt választjátok, azt körülbelül július végefelé tudom befejezni, talán egy héttel előbb.

(hátralévő mennyiség: kb. 8000 szó)

kommentben írjátok meg a döntést!❤

Addig is puszi,
Outlaaw 💚

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro