Reggel a takaróm alatt ébredtem, és Tonynak nyoma sem volt. Biztos kényelmetlen volt neki, és visszament a saját szobájukba aludni. Nem baj.

Kikászálódtam az ágyból, felöltöztem egy egyszerű szürke melegítőalsóba és egy fekete pólóba. Hajamat rendezetlen kontyba fogtam  a fejem tetején. Amíg nem iszok kávét, addig senki hozzám ne merjen szólni mert megütöm. De komolyan.

Belebújok a puha, szőrös mamuszomba, és végigcsoszogok a folyosón egészen a liftig. Beszállok, és megnyomom a hetes gombot. Lassan haladok lefelé, miközben ásítozok. Ez a hajnalig tartó beszélgetés teljesen lefárasztott. Hálát adok az égnek, hogy kinyílt az ajtó, és én azonnal a nappaliban is teremtem. Átmasíroztam rajta, nem törődve Clinttel és Stevvel. A konyhában Natasha készítette éppen a kávét. Pont kitöltött egy adagot egy vasemberes bögrébe. Köszönni akart, de én leintettem mielőtt még leütöm. Elvettem a kávét, és jólesően beleittam. Máris frissebbnek éreztem magamat.

-Hali.-köszönök vidáman.

-Az az enyém volt.-fintorog, majd levesz magának egy másik bögrét és tölt kávét. Leülünk az egyik bárszékre, szemben egymással.-Szarul nézel ki.-közli.

-Én is szeretlek.-mosolygok rá.-Egész este Tonyval beszélgettem.

-Miről?-kérdezi gyanakvóan.

-Mindenről. A csapatról, a bevetésekről.-rántom meg a vállamat.

-Azt hittem már valami idiótaságot mondott.-rázza meg a fejét.

-Azt is mondott.-nevetek fel.

-Hello hölgyeim.-ül le körünkbe Clint.

-Lázas vagy?-kérdezem összeszűkült szemmel.

-Nagyon vicces.-forgatja meg a szemét.

-Jó reggelt!-jön be Tony a konyhába.

-Reggelt.-morgom a kávésbögrém mögül.

-Csak nem valami gond van?-kérdezi.

-Képzeld van.-teszem le egy kicsit erősebben a bögrét az asztalra. Jó hogy nem tört össze.

-Kivele.-mondja Tony összeráncolt szemöldökkel.

-Még mindig nincs ruhám a mai partidra!-csattanok fel.

-Ne kezdjük ezt elölről.-mondja idegesen.

-De. Nem mehetek farmerben.-háborgok.-Hadd menjek el Nattal és Wandával. Kérlek. Vannak olyan erősek hogyha baj van akkor meg tudnak védeni. Hamár itt tartunk akkor nekem is van erőm.-fonom keresztbe a karomat.

-Amit nem tudsz használni mert félsz tőle.-teszi le ő is a bögréjét.

Erre a mondatára egy kicsit elborul az agyam. Abban igaza van hogy félek tőle-néha-de tudom használni. Mint a bázison is. Ha meg fényes nappal megtámadnak egy hatalmas plázában akkor simán elintézem a támadókat. Nagy hely van hozzá, világos van és lenne segítségem. Könyörgöm csak egy ruháért akarok menni. Meg egy cipőért. És esetleg ékszerért. Meg még kitudja...Nem is ez a lényeg. Tudok vigyázni magamra. Legtöbb esetben.

-Tudom használni.-mondom összeszorított fogakkal. Meglendítem a kezemet, és porrázúzóm a bögréjét. A benne lévő kávéval együtt.

-Rendben. Felőlem.-emeli fel védekezően a kezét.

-Köszi.-mosolygok rá.

Ebéd előtt két órával beülünk egy matt fekete, golyóálló Audiba. Nat vezet, mellette Wanda ül, míg én a hátsó ülés közepén ülök, és előre hajolok hozzájuk.

-Ki ne ess az ablakon ha fékezek.-mondja a vörös hajú bérgyilkos, miközben vagy százhússzal száguld az a város útjain.

-Rosszabbat is túléltem annál, mint hogy több kocsi átmegy rajtam.-legyintek.

-Csípek a csajt.-mondja Wanda.

A plázához érve Nat leparkol, és felliftezünk az első emeletre. A lányok mindem boltot végigjárnak és minden létező ruhát, cipőt felpróbálnak. Olyat is ami egyénként borzalmasan né ki. Én csak egy-egy szép darabot veszek fel, de egyik sem az igazi. Nem az a ruha és cipő amibe első látásra beleszeretek. Mindegyik csillog, ki van vágva de nagyon. Esetleg túl rövid, vagy túl feltűnő. Valami olyat keresek ami én vagyok.

-Nem hiszem el hogy még nem találtál semmit.-mondja Wanda négy nagy ruhásszatyorral a kezében.

-Egyik sem az én stílusom.-rántom meg a vállamat.

-Még ide nézzünk be.-ragadja meg a karomat Nat és belökdös egy üzletbe. A hatszázhatvanadikba.

-Na gyerünk. Nézz szét.-mondja Nat miközben levágódik Wanda mellé az egyik fotelbe.-Stevenek kell valami szexszi ruha.-mondja vigyorogva.

-Te hülye vagy.-rázom meg a fejemet nevetve, majd elindulok az egyik sor irányába.

Zöld, sárga, kék, piros, lila ruhák sorakoznak a fal mellett. Egyik csillogóbb mint a másik. Van ami igen extrémen kivágott, de van olyan is ami szolid, visszafogott. Csak ez a visszafogott ruha nem tetszik. Vagy a színe, vagy a szabása. Nem fog meg. Az utolsó soroknál már csak végighúzom a kezemet a ruhákon, és szemmel keresem a megfelelőt. Minden kedven elment már a kitudja hányadik bolt után. Gyűlölök huzamosabb ideig vásárolni.

Mikor feladnám, a táskám beleakad egy ruhába, ami így a földre esik. Körbenézek, hogy nem látta e senki a bénázásomat, de szerencsére senki nem volt a közelemben. Még szerencse, mert ezek igen csak drága ruhák. Felveszem a földről, és már raknám is vissza mikor lefagyok a mozdulat közben.

A ruha sötétkék színű. Nincsen pántja, csak egy vékonyabb, sötétkék hálós rész tartja. Válla nincsen, hanem ez a háló nyúlik oda. Van egy kis garbója, épphogy csak annyi hogy ne zavarjon. Középen, a mellrésznél, nyaktól lefelé gyöngyök díszítették. Ahogy magát a hálót is. Apró gyöngyök tekergő sora, és néhány csipke díszelgett a felső részen. A ruha a derekánál szűk volt, egy matt sötétkék szalaggal átfűzve, ami elválasztotta a felső részt a szoknyától. A szoknya kétrétegű volt. Az alsó sötét, hogy takarjon, míg a felső olyan háló volt mint fent, csak nem voltak rajta gyöngyök, hanem csipke díszítette. Ez egy kicsit hosszabb is volt, mint a másik réteg így egy kicsit lejjebb lógott. Egyszerűen csodás volt.

A próbafülkében belebújtam, és mikor a tükörbe néztem akkor egy csinos lányt láttam. Valahogy ez a ruha szebbé tette a rajtam lévő hegeket is. Persze a színe egy kicsit erős volt, de jól ment kicsit sötétebb bőrömhöz. Nem túl rövid, éppen elfogadható a hossza. Nem nagy rám, és nem is kicsi. Pont jó a méret.

Kiléptem a próbafülkéből, és odamentem Wandáékhoz. Beszélgettek, de amikor megláttak akkor tátott szájjal néztek rám. Lassan végigmértek majd elismerően bólintottak.

-Hát kislány...Ez a ruha egyszerűen tökéletes.-mondja Nat elismerően.

-Végre.-sóhajtok fel.

-Csüccs. Hozok hozzá cipőt.-ültet le Wanda a helyére, és már el is tűnik a sorok között.

-De ne legyem magas a sarka!-kiálltok utána.

-Jó jó persze!-hallom a hangját.

-Steve tuti le akarja venni majd rólad.-löki meg Nat a vállával az enyémet.

-Befejeznéd?-kérdezem.

-Soha.-vigyorog rám a vörös.

-Szuper.-forgatom meg a szememet.

-Itt is vagyok.-kerül elő Wanda egy matt, sötétkék igazán magas sarkú cipővel.

-Na nem.-mondom amint meglátom mit tart a kezében.-Soha.

-De bizony.-vigyorog.

-Jó nekem egy balerina cipő is.

-Neked. De nem nekünk.-huppan le mellém Wanda.

-Muszáj?-nézek könyörgően Natra.

-Igen.-adja oda Wanda a cipőt. Nat persze helyeslően bólogat. Áruló.

-Ahj rendben.-veszem el.

Belebújtatom mind a kettő lábamat, majd becsatolom. Felállok, imbolygok egy kicsit, majd mikor megtaláltam az egyensúlyomat akkor el kezdek lassan lépkedni.

-Ez lesz az. Öltözz vissza megyek fizetni.-áll fel Nat.

Beletörődően viszem oda a ruhát és a magas sarkút is a kasszához. A zacskót Nat a kezembe nyomja, majd egy köszönés után elhagyjuk az üzletet.

-Nyomás haza készülődni.-mondja Wanda lelkesen.

Éppen ebédre esünk vissza a toronyba. Gyorsan lepakolok, majd megyek is enni.

-Mit vetettek?-kérdezi Tony.

-Titok. Majd eset meglátod.-válaszolja Wanda helyettem. Úgy látom nagyon rá van pörögve a partira.

-Hát jó.-rántja meg a vállát Tony, majd enni kezdünk.

-A többiek?-kérdezem teli szájjal.

-Undorító vagy. Látom már miért jöttök ki ilyen jól Clintte.-forgatja meg a szemét Nat. Ránézek, és grimaszolok egyet.

-A többieket Fury hivatta.-mondja Tony két falat között.

-Nem tudtam hogy kutyák lettek.

-Aisha!-mondja rosszallóan Nat. Tony félrenyeli a szájában lévő ételt, és nevetve köhög párat.

-Mi van? Csak az igazat mondtam.-rántom meg a vállamat.

-Akkor sem volt szép.

-Jól van na. Minek mentek?-kérdezem.

-Nem tudjuk. Nekem is kellett volna mennem, de megvártalak titeket. Semmi kedvem nincsen Hook kapitányhoz.-borzong meg még a gondolattól is.-De szerintem nemsokára hazaérnek.

Mint egy végszóra a liftből kivágódott egy ideges Steve, Bruce és Clint. Levágták magukat egy egy székre, és elkezdtek kaját szedni az előttük lévő tányérra. Üdítőt is öntöttek maguknak a poharukba. Mi szépen csendben szemmel végigkövettük az összes mozdulatukat.

-Szerinted idegesek?-hajol ide hozzám Wanda és súgja a fülembe.

-Egy kicsit.-mondom halkan.

-Nem vagyok süket!-csattan fel Steve.

-Jól van na!-tartom fel védekezően a kezemet.-Nem kell megenni. Inkább mondjátok el mi történt.

-Fury beszélni akar veled, mert nem tudott mióta elhoztunk a bázistól. Persze nem akarjuk hogy beszéljen veled miután majdnem megöletett. De hajthatatlan, ezért valamikor ha nem számítunk rá meg jelen. Azt bezzeg nem mondta el hogy mit akar neked mondani.-fújtatja Steve idegesen.

-Menő.-csak ennyit tudok kinyögni. Az edzőtermen kívül sosem láttam még Stevet idegesnek. Cuki.

-Egyáltalán nem menő.-mondja Bruce.

-Nem arra mondtam.-mondom mire értetlenül néznek rám. Persze majd kifejtem nekik hogy Stevet mennyire aranyosnak találom. Majd ha Odin a földre száll egy pegazus hátán.-Semmi.-legyintek hogy hagyják.

-Most ne stresszeljünk ezen. Nemsokára kezdődik a buli.-mondja Clint izgatottan.

-Édes Odin! Készülni kell!-ránt le a székről Wanda Natashával együtt, és bevonszolnak Wanda szobájába. A többik értetlenül néznek rám és nem képesek a segítségkérésemmel törődni. Kérlek még csak egy óra van. A buli nyolckor kezdődik.

Az ágyra kivan már rakva mind a hármunk ruhája, mellé a cipő. Wanda egy piros, rövid szoknyás, mélyen kivágott ruhát vesz fel. Natasha egy fekete, fehér díszítéssel ellátott ugyan csak rövid és kivágott ruhát fog felvenni. Mind a ketten a ruhájukhoz színben passzoló cipővel.

Wanda asztala tele volt különböző sminkekkel. Mintha egy drogériában lennék. Nem. Ott sincs ennyi minden. Csillogó szemhéjpúderek, rúzsok, alapozók. Isten tudja még micsoda. Ennyi sminket még az életemben nem láttam. Közben a szoba másik felében hajvasaló, hajcsavaró, és hajlakkok tömkelege volt. Hajcsattok, hajgumik, hajdíszek.

-Szóval öltözz fel, majd Nat megcsinálja a hajadat.-mondja Wanda összecsapva a kezét.

Azt teszem amit mond, majd leülök a kikészített székre. Nat fog egy hajkefét, és kifésüli igen csak kócos hajamat. Ahogy érzem, a hajszálaim eléggé megritkultak, de ez Natot nem zavarta. Ők is felöltöztek. Wanda a sminkjét csinálta. Szeme fekete, és piros volt. Csillogó piros. Száján matt vörös rúzs díszelgett. Felrakott egy szép nyakláncot.

Nat miután megcsinálta a hajamat befújta hajlakkal, hogy tartósabb legyen. Laza hullámokban omlott barna hajam a vállamra. Csak az alja volt hullámos, felül egyenes volt. Miután végzett, azonnal át is adott Wandának, aki rám parancsolt hogy ki ne merjem nyitni a szememet. Persze kérésemet-miszerint nem akarok erős sminket-meg sem hallotta. Mivel nem látok ezért csak tippelni tudok hogy mit csinál. Ahogy érzem egy kis korrektort és púder rak pár helyre az arcomon. Szerencsére az arcom nem kezelhetetlen. Általában a bőröm sima. Ezért ezzel hamar is végzett. Áttért a szememre. Majd kiszúrta az ecsettel. Alaposan dolgozott. Először az egyiket majd a másikat csinálta meg. Felső és alsó szempillámat is kifestette. Szemem után áttért a számra. Először ajakceruzát majd matt rúzst használt.

-Kinyithatod.-mondja nekem.

Félve kinyitom a szemem, és azonnal eltátom a számat. A szemem sötétkék és szürke színű. A sötétkék alapon van raja szürke csillám. Ízléses mennyiség van belőle, nem túl sok. A korrektor nem is látszik, annyira egyszínű a bőrömmel. Viszont a szám...A számon-ahogy gondoltam-matt rúzs van. De nem akármilyen. Sötétkék. Sokkal jobban nézett ki evvel a ruhával és sminkkel ez a rúzs, mint képzeltem. Sőt...Egészen jól állt. Tetszett rajtam. Pedig én nem vagyok nagy sminkelős típus. Néha egy kis szempillaspirál de az is csak akkor ha nem felejtem el, és ha van hozzá kedvem. Különben pedig nem nagyon érdekel, hogy hogy nézek ki. De most...Kifejezetten tetszett amit láttam. Egy átlagos lány nézett vissza rám aki egy buliba tart. És aki le akar nyűgözni egy fiút.

-Gyönyörű vagy.-ölel meg Nat.

-Ti is.-nézek végig rajtuk a tükörből.

Wanda kivasalta a haját, és egy kis részt feltűzött belőle, hogy ne zavarja. Egy elegáns, piros gyöngyös csattal. Nagyon szép volt. Nat begöndörítette a haját, és úgy fésülte oldalra a jobb oldalon, hogy majd szorosan oda tudja csatolni. Így csak a bal oldalon volt ,,kiengedve" a haja. Sminkje fekete füstös volt. Rúzsnak egy csillogó szájfényt használt. Persze Natról beszélünk ezért a csillogó nem volt annyira csillogó. Mind a ketten fantasztikusan néztek ki.

-Steve odáig lesz érted.-szorítja meg a vállamat Wanda.

-Sharon itt lesz?-kérdezem. A tükörből nézek a szemükbe. Csak lehajtják a fejüket, ami választ is ad a kérdésemre.-Tehát igen.-komorodok el.-Akkor lesz legalább Stevenek egész este társasága.

-Ne mond ezt. Steve odáig van érted.-mondja Nat.-Komolyan. Jó ideje nem láttam senkire sem úgy nézni mint rád. Fontos vagy neki. Aki pedig fontos a számára, azt nem engedi el.-mondja Natasha komolyan.

-Meglátjuk mennyire vagyok fontos neki.-mondom, majd ellépek a tükörtől és az ajtóhoz sétálok.-Mennyünk bulizni.-mondom és lenyomom a kilincset.

A folyosón már így is hallani lehet a zene hangját, pedig a buli kettő emelettel lejjebb van. Szerencsére a liftben nem futunk össze senkivel. Mikor az ajtó kinyílik, egyből megpillantom azt a rengeteg embert akit Tony idehívott. Itt vannak a Bosszúállók is. És néhány barát.

Tony a pultnál van Rhodyval. Tekintetem tovább halad egy bizonyos embert keresve. Nem sok keresgélés után meg is találom. Steve Sharonna beszélget az egyik fotelben ülve. Ahogy látom nagyon jól szórakoznak. Mind a kettejük kezében van egy egy pohár ital. Nevetnek, beszélgetnek. Hiába keresem Stevevel a szemkontaktust nem figyel. Nem figyel másra csak Sharonra. Nem fogom egész este törni magamat. Nem hagyom hogy ezek ketten elrontsák az estémet. Aztán Steve hirtelen rámkapja a tekintetét. Szája elnyílik, majd lassan elmosolyodik. A szemembe néz. Én az övébe. Nagy erő kell ahhoz hogy elszakítsam a tekintetem az övétől, de megteszem.

-Úgy látom igazam volt.-mondom Natnek.

-Mutassuk meg neki, hogy nélküle is jól tudjuk...vagyis tudod érezni magad.-mondja Wanda.

-Helyesen beszél.-támogatja Nat, és a pulthoz húznak.

Hát akkor kezdődjön a buli.