💗2.rész💗
(1 évvel később)
-életem annyira jó, hogy előkerültél, nagyon aggódtam miattad. Ugye nem esett bajod?- mondtam szerelmemnek, utána megcsókotam.
-dehogyis. Nem esett bajom, csak fogva tartottak, de nem csináltak velem semmit sem. Egyébként azt mondták nem fognak bántani, ha azt teszem amit mondanak. Ezért én inkább azt tettem, amit mondtak. Nemrég azt mondták mivel már semmi szükség rám ezért elengednek. Nem is tudom miért tartottak fogva- mesélte el az egészet Felix én meg csak hallgattam és örültem, hogy végre itt van előttem.
-nagyon örülök, hogy nem esett bajod. Az a lényeg, hogy mostmár itt vagy megettem. Soha többet nem foglak elengedni sehova sem egyedül. Mindig velem fogsz menni mindenhova.
-rendben. Szeretlek Changbin.
És ekkor keltem fel az álomból. Már 1 éve, hogy eltűnt és nem is tudom, hogy hol van. Száz ezerszer hívtam, de nem vette fel. Annyira hiányzik már. Majdnem minden nap sírok miatta. De a barátaim, név szerint: Lee Minho, Han Jisung, Kim Seungmin, Christopher Bang és végül Yang Jeongin, akik segítenek nekem túllépni rajta. Én próbálkozok meg barátkozni azzal a dologgal, hogy már úgysem fog előkerülni, de valahogy nem megy. A szívemben mindig is itt lesz és örökké szeretni fogom őt akármi is történjen.
Minden hétvégén elmegyünk egy kicsit szórakozni, mert nekünk is kell a kikapcsolódás. Mindig változó helyekre megyünk, mert úgy sokkal jobb. Például ezen a héten nem tudom hova megyünk, de meglepetés lesz. -mellesleg utálom a meglepetéseket- Remélem nem olyan helyre akarnak vinni, ahol Felix-el sokat voltunk. Rengeteg helyre elmentünk. Akárhányszor elmentünk az a hely mellett, amit ő nagyon szeretett, mindig elkapott a sírás. De inkább nem sírtam az út közepén, ahol mindenki hülyének néztek volna.
Most inkább megyek fürödni, mert késő van és még aludni is kellene, ugyanis holnap már hétvége. Elővettem a ruháim, amibe leszek és megindultam a fürdő felé, majd bementem. Nem sietek sehova, úgysem kerget senki, ezért csak szép lassan fürdök le.
Miután kész lettem, bementem a szobámba és lekapcsolva a villanyt, feküdtem le aludni. Nem sok idő múlva el is aludtam.
Amikor felkeltem, pontosabban felriadtam akkor egyből a konyhába vezetett az utam, ugyanis éhes lettem. Előkészítettem a reggelihez való dolgokat és megcsináltam, majd elfogyasztottam. Egyébként pont most csöngettek, valószínű a fiúk lesznek, mert azt beszéltük még, hogy ide jönnek. Milyen pro vagyok, hogy jókor keltem fel.
-jó reggelt hyung- köszöntött Jeongin.
-sziasztok.
-szia, menni kellenekellene- mondta Chan.
-de én még fel sem öltöztem. Egyébként meg hova akartok vinni?
-akkor indulás, mert időpontra megyünk. Egyébként az titok, mert meglepetés- adott választ a kérdésemre Seungmin.
-tudjátok jól, hogy utálom a meglepetéseket.
-tudjuk, de ez nagyon tetszeni fog, én tudom- mondta Han kedvesen miközben tolt fel a lépcsőn- szóval csak menj.
-hát jó, de nem vállalok értetek felelősséget, ha valami történik.
-nyugi ne fog. Amúgy is itt vagyok én szóval nem fog semmi olyan sem történni. Jeongin te meg csak maradj mellettünk. Csak azért, mert tudjuk, hogy te képes vagy eltévedni. Annyira azért már ismerünk, nem?- mondta Chan.
-jól van elég a dumából, Changbin megy öltözni mi meg addig beszélgetünk, ennyi- mondta unalmas nézéssel a legjobb barátom, Minho. Tudjuk, hogy ilyen, már őt is ismerjük.
-igaz, menni kellene már- értett egyett Hyunjin.
Gyorsan felmentem a szobába és felöltözve mentem vissza, induláshoz készen. Mielőtt elindultunk volna, mindenki ment WC-re, majd elindultunk. Az úton végig beszélgettünk úgy mindenről. Még egy kis perverzkedés is volt, mert nem hagyhatta ki Han és Minho. Azt tudni kell róluk, hogy nagyon perverzek és alig bírnak leállni a beszokásokkal, persze azok mind perverzek. Amikor oda értünk, akkor nem akartam elhinni, hogy ilyen helyre hoztak el, ahol Felix-el voltunk a legtöbbet. Főleg, hogy itt néztük meg a 2. évfordulónkon azt a romantikus filmet, pont ezen a napon.
»Changbin«
***
Sziasztok!
Tudom most gonosz vagyok, de jobb lesz ígérem. Remélem azért jó lett és fogjátok olvasni. Ha tetszett nyomj egy volt-ot, esetleg dobj egy kommentet. Érdekel, hogy eddig mit gondoltok a könyvről.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro